Az államiságot a magyarok nem tanulták meg becsülni. Interjú.
„Spiró György: (...) A lengyeleknek aránylag friss történelmi tapasztalatuk az önálló államiság elvesztése, majd kínkeserves visszaszerzése. Ők nagyon meg tudják becsülni, hogy rajta vannak a térképen. Nagyon nagy baj, hogy az államiságot a magyarok nem tanulták meg becsülni. Ez az oka, hogy az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás és a kultúra ennyire végletesen le tudott romlani. Egy nemzetállamnak ezeken a területeken kellene a legnagyobb erőfeszítéseket tennie, de ha az állami keretet nem becsülik, annak a tartalmát sem ápolják.
Magyar Narancs: Az idei Trianon-centenárium kapcsán miért nem ezekről a kérdésekről beszélünk? Mi értelme a súlytalan emlékműveknek meg a Trianon-baletteknek? »Történelmi vita« is legfeljebb azon a színvonalon mehet, amit Szakács Árpád visz a Magyar Nemzetben?
SGY: Ahhoz, hogy minőségi viták legyenek, bejáratott folyóiratok, népszerű lapok, kiadványok, tekintélyes intézmények kellenének, ezek nagy részét azonban megszüntették, bezárták, beolvasztották máshová. A szellemi élethez infrastruktúra kell, de kevés műhely maradt meg. Az infrastruktúra alapja, hogy a kötelező iskolázást fejlesszék, ehelyett visszafejlesztik. Ha a diákok kedvét korán elveszik az olvasástól, nincs miről és kinek beszélni. Az eszmecsere mára már csak az idősek által belakott kicsi információs buborékokba szorult, miközben az állampolgárok zöme nem fér hozzá a minőségi információhoz, és nem is tudja, hogy mit kellene olvasnia. Kitűnő könyveket írt Trianonról mostanában többek közt Hatos Pál, Ablonczy Balázs, Ungváry Krisztián, csak ezek nem jutnak el a szűk szakmán túlra. (...)
A magyar államnak kutya kötelessége, hogy a levéltárakat, könyvtárakat és a színházakat fenntartsa, és az oktatásba – elsősorban az általános iskolákba és a középiskolákba – minél több pénzt nyomjon. Ha nem így van, akkor a hivatalnokok nem működnek felelősen.
MN: Szerintük ők igenis fenntartják, sőt, fejlesztik az infrastruktúrát, csak éppen más értékrend mentén. A Színház- és Filmművészeti Egyetemmel kapcsolatban is ez a retorika.
SGY: A modern nemzetállami lét kötelezettségekkel jár: a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális feladatok ellátásával. Amint az állami alapfeladatokat alapítványokba szervezik ki, vagy átadják az egyházaknak, a kormányzat lemond róluk, és ezzel magát a világi államot számolja fel. Lerombolja azt, amit a reformkor óta sok magyar nemzedék vérrel-verítékkel épített fel. A kis nemzetek kultúráját az államnak kell megtartania, mert ha magánosítja, a tönkretétel felé indítja el. Nemcsak nálunk támasztják fel könnyen átlátható trükkökkel a hűbériséget, hanem a térségünkben más országban is, ezért arra kell gyanakodnom, hogy az egész mai európai rendszer mélységesen elhibázott.”
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Nemcsak rengeteg színésszel és rendezővel dolgozott együtt, de akár videójátékos legendákat is teremtett a hangjával, avagy egy filmes veteránnal interjúztunk a prágai Comic-Conon.
Döntött a nemzetközi bíróság egy újabb emberi jog létrehozásáról.
A magyar lányok 2–1-re legyőzték Franciaországot a klagenfurti divízió I/A-világbajnokság szombati, utolsó fordulójában, így a második helyen végeztek, s megint a legjobbak között szerepelhetnek.
