Az elmúlt ötven évben egyetlen iparágban sem tudunk felmutatni olyan, a holdraszálláshoz hasonló léptékű eredményeket.
„1969. július 20-án lépett Neil Armstrong a Holdra. Az emberiség történetének legnagyszerűbb teljesítményét egy olyan szerkezettel valósították meg, aminek a számítási kapacitását százezerszer (!) haladja meg egy napjainkban gyártott okostelefon.
Mire megyünk vele? A válaszhoz elég egy pillantást vetni a civilizációnk állapotára.
A konformista világkép egyik meghatározó mítosza, hogy a negyedik ipari forradalom korában élünk. Ez – sajnos – alapvető tévedés. A valóság az, hogy a 21. század nagy technológiai ugrása eddig üres ígéret maradt. Miközben számítási kapacitásaink növekedtek, az elmúlt ötven évben egyetlen iparágban sem tudunk felmutatni olyan, a holdraszálláshoz hasonló léptékű eredményeket, amik egyértelműen kedvezően befolyásolnák a Homo sapiens jövőjét. A kritikus területeken nincs vagy rendkívül lassú az előrehaladás, talán a biotechnológia kivételével.
Miért? A jelenségnek van egy felszíni, egy köztes és egy kulturális oka.
A technikai ok, hogy az innováció finanszírozására hivatott – egyébként irdatlan mennyiségű – tőke nagyobbik része világszerte a könnyebb utat választja. Vagy nem hasznosul egyáltalán, hiszen a bolygó összes megtakarításának akár egyharmada (!) pihenhet adóparadicsomokban. Vagy hosszú távon fontos feladatok és értékteremtő projektek helyett, a gyors megtérüléssel és robosztus médiavisszhanggal kecsegtető, sokszor kifejezetten buta ötleteket támogatja – elsősorban a fogyasztás, szűkebben főként a szórakoztatóipar területén. Az Egyesült Államok leggyorsabban növekvő iparágai ma a videojáték-fejlesztés, a pornográfia és a marihuána-ipar, miközben ugyanott (s ez nem tévedés) kétszeresét költik mogyoróvaj-szubvencióra, mint a világ energiaproblémáit potenciálisan megoldó fúziós reaktor technológiájának kifejlesztésére.
A köztes ok a nagyvállalatok. A hidegháború után a multik sikeresen elhitették a kormányokkal, hogy az innovációban nincs feladata az államnak, azt teljes egészében a piacra kell bízni.”
Nyitókép: Böszörményi Nagy Gergely Facebook-oldala
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
Minél viharosabb egy nép, egy ország környezete, annál innovatívabb lesz. Interjú.
A jövőben más okból választhatják az országot a bolygó legnagyobb vállalatai.
A humanoid gépek piaca és a mesterséges intelligencia gyors fejlődése következtében hamar a robotok világában találhatjuk magunkat. 2035-re a 38 milliárd dollárt is elérheti a humanoidrobot-piac értéke, ami a korábbi becslés több mint hatszorosa.
A kereszténység elsősorban nem valamiféle szirupos, hippijellegű univerzális szeretetről szól, hanem a lelkek üdvéről. Szilvay Gergely írása.
Az EDDA frontembere kortesbeszédében elárulta, kit támogat Erdélyben.
A nemzeti együttes csapatkapitánya más szerepkörben, felszabadultabban játszhat a válogatottban, mint Liverpoolban.
