Ghost in the Shell / Páncélba zárt szellem

„Sajnos azonban a karaktereknél több pozitívumot nem lehet elmondani. Annyira Őrnagyra fókuszáltak, hogy néhány hangulatos mellékszereplőn túl mást nem tud a film felmutatni. Batou (Pilou Asbaek), Őrnagy melák társa kemény, laza és szerethető figura, de nem hozza az anime szintjét: az Őrnaggyal való viszonya nem kerül olyan szinten kibontásra, mint az animében (ehhez kellene az anime zárójelenetében feltett kérdés is, ami itt nem hangzik el) és hiányzott a klasszikus pisztolya is.  A kibervermentes fiatal Togusát nagyon lebutították, a filmben nem jelent többet biodíszletnél. A legnagyobb problémám a Bábjátékossal volt.  Elvileg Kuze néven szerepel a filmben, de teljesen más karakter. Nagyon titokzatosan fel van vezetve, de sokkal súlytalanabb, mint az animében. A japán eredetiben igazi szürke eminenciás, elhiszed, hogy képes szinte mindent mozgatni a háttérben, míg a filmben szép lassan eljelentéktelenedik – érezhető a hangsúlyeltolódás, hogy mindenre Őrnagynak kell rájönnie. A Bábjátékos módszere, mint túlélési alternatíva Őrnagy tudatának, ugyan a filmben is előkerül, de sokkal kevésbé hangsúlyos.

Konklúzió

Összességében azt tudom mondani, hogy a Páncélba zárt szellem nem egy rossz film. Az animével összevetve bizonyos aspektusokban kimondottan gyenge (karakterek), más aspektusokban pedig egyszerűen csak különböző (filozófiai háttér). Önmagát mint alkotást nézve azonban több, mint egy unalmas egyszer nézős film. Kerek egészet alkot, pörgős és hangulatos. De ha valaki még nem látta az animét, inkább a mozi után nézze meg.”