A fantasy az fantasy. Fikció. Nem tankönyv. Nem hiszek benne, hogy a tudománynak el kell nyomnia a fikciót. Ez mondjuk jobban veszélyezteti a science fictiont, mint a fantasyt. Interjú.
„A Broken Earth-könyvekben (még nem kapott magyar címet a sorozat – a szerk.) az orogének meg tudnak állítani földrengéseket, mégis megveti őket a társadalom. Hogy jött ez az egész?
Nagyrészt úy, ahogy az összes többi világot építő ötletemet: részben egy álom az alapja, részben pedig az, hogy próbálok valami értelmet keresni az álomban. Álmodtam egy nőről, aki úgy sétált felém, ahogy a blockbuster-filmek zord arcú karakterei szoktak a kamera felé, miközben mindenféle dolog felrobban mögöttük. De a felrobbanó dolgok helyett a nő mögött egy hegy mozgott. Nagyon mérgesen nézett rám, mintha hozzám akarta volna vágni a hegyet. Ki ez a nő, aki hegyeket tud mozgatni? Hogy csinálja?
Hogy talál válaszokat ezekre a kérdésre?
Három hónapot szántam rá, hogy mindet megtanuljak a szeizmológiáról. Elmentem ebédelni egy szeizmológussal. Megnéztem négy vulkánt Hawaii-on. Aztán magán a nőn kezdtem gondolkozni: vajon miért olyan mérges? Azon a nyáron a rendőrség kábé perceként ölt meg feketéket igazságtalanul. Ott volt Ferguson, én is mérges voltam. Én is hegyekkel akartam dobálózni. Szóval sok került ebből a regény világába és a történetbe.
Nagyon emberi ez a történet: a tudomány csak a háttérben jelenik meg.
A fantasy az fantasy. Fikció. Nem tankönyv. Nem hiszek benne, hogy a tudománynak el kell nyomnia a fikciót. Ez mondjuk jobban veszélyezteti a science fictiont, mint a fantasyt. Sok író elfelejti, hogy valójában művészet, amit csinálnak. Ha a tudományos rész rendben van, de a karakterek gyengék és a felépített társadalom nem stimmel, akkor rossz a könyved. Ezért hagyok csak egy megszabott időt a tudományos kutatásra. Nem azért írok könvvet, hogy egy szeizmológus szakértő örüljön. A cél, hogy vegyítsük a tudományt a művészettel, a kreativitással, a mágiával – olyan mágiával, ami elég hihető ahhoz, hogy akinek világos magyarázatra van szüksége ezt illetően, az is elégedett legyen.”
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Itt a folytatás!
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Nemcsak rengeteg színésszel és rendezővel dolgozott együtt, de akár videójátékos legendákat is teremtett a hangjával, avagy egy filmes veteránnal interjúztunk a prágai Comic-Conon.
De az magához Dobrevhez is méltatlan, ha erre az a válasz, hogy egy emberként tagadják el Magyar jelentőségét.
„Nem lehet túl gyakori az olyan összehasonlítás, amiből még a Habsburgok is jól jönnek ki.”
