Lássuk a leggyakrabban előforduló kritikai észrevételeket, és aztán cáfoljunk rájuk.
„1. Nem ad hozzá semmi újat
Oké, lehet. És? Kit érdekel? A Star Wars-nak is megvannak a maga határai, amit ha megpróbálunk átlépni, az már nem lesz Star Wars. A prequel-trilógia például megkísérelt egy politikai csatározást faragni a meséből, ami olyan erőltetett szituációkat szült, mint a kereskedelmi útvonalak megadóztatása, a hosszúra nyúló Jedi tanácskozások, vagy a kudarcba fulladt béketárgyalások, stb. Ez a vállalás nem is feltétlenül baj, sőt, Palpatine mesterkedése számít az előzmény-trilógia legizgalmasabb részének, de a megvalósítás félrecsúszott, nem volt elég meseszerű – és ezt ne tessék pejoratív értelemben venni, a mese igenis komoly dolog. Másfelől az egész Star Wars mitológiának ezer éves gyökerei vannak, amiktől balgaság lenne elszakadni egy ilyen „felvezető” filmben.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehetne megpróbálni új dolgokat belevinni a Star Wars-ba, és az antológia filmek (számunkra) egyetlen létjogosultságát pont ez jelenti, de ennek a filmnek nem ez volt a „dolga”, hanem, hogy egyszerre legyen képes megszólítani a régi és az új közönséget – ez pedig maradéktalanul sikerült is neki.
2. Nem elég Star Wars, csak ritkán kap el az az érzés
Ha valaki hajszálpontosan ugyanazt szeretné újraélni, amit 20-30 évvel ezelőtt, gyerekként az nyilvánvalóan csalódni fog. Nem fogja tudni, mert ez nem a legelső Star Wars film, ami előtt még soha semmi hasonlót se lehetett látni. Az első Star Wars előtt nem létezett ahhoz fogható mozgóképes alkotás, és ennek a bravúrnak a megismétlését nem is lehet elvárni Az ébredő Erőtől.
De ettől még ott lüktet benne a Star Wars érzés, sőt, néhányan pont azt is kifogásolhatják, hogy túl nosztalgikus lett (lásd feljebb), mert valóban: nem kevés nosztalgia van benne, de sohasem üres, az alkotók (az élükön a szintén rajongó J.J. Abrams-szel) rendkívül okosan variálták az ismerős elemeket, és miközben a klasszikus trilógia szereplőit is a cselekmény szerves részévé tették, szinte észrevétlenül építették fel ugyanazokat az archetipikus karaktereket, akiket Luke, Leia és Han Solo személyében egykor úgy megszerettünk.”
A szinte a semmiből felbukkant, sztárok nélkül forgatott Szarvasbébi az év egyik legnagyobb durranása lett a Netflixen. Nem véletlenül; a minisorozat egy elképesztő igaz történetet mesél el.
A színész szigorúan nézni most is nagyon tud, és a tőle megszokott széles gesztusok sem maradnak el, de a végtelenül pongyolán megírt Az utolsó vadászatot ő sem tudja megmenteni. A Cinegón látható westerndráma az amerikai történelem egyik súlyos bűnéről beszél.
A vandáloknak május közepéig meg kell jelenniük a bíróságon.
A Bonus Trip szereplői a film képi világát emelték ki.
A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól.
Az üzenet egyértelmű: ami az ukrán fronton történik, az a nagy honvédő háború szerves folytatása.
