Könyvégetők

2013. november 21. 10:45

Jutott festék e hazában már szinte mindenkire, Antallra, Horthyra, Károlyira, Cirillre és Metódra, de még szegény Weöres Sándorra is.

2013. november 21. 10:45
Keszei L. András
Kisalföld

A magát Magyar Nemzeti Arcvonalnak nevező társaság harcosai az erkölcsi fertő pusztítása nevében lelki összetartozást erősítő könyvégetést tartottak a kristályéjszaka emlékére a minap. Majd mint akik jól végezték dolgukat, fényképezkedtek is egy kicsit a lobogó tüzek körül. A könyvégetéshez ihletet adó napról rövid zárójeles történelmi emlékeztetőül: a náci Németországban 1938. november 9–10-én az irányított országos pogrom során több tucat zsidót megöltek, zsinagógákat és zsidó üzletek sokaságát rombolták le, gyújtották fel, de a rendőrség nem avatkozott közbe. Az éjszaka a nevét a betört kirakatokból szertehulló szilánkokról kapta és nagyon úgy tűnik, az üvegcserép ma is ropog a talpak alatt.

Érdemes rögzíteni a dátumot és a helyet. Magyarország, 2013 novembere. Legyinthetnénk rá, mint afféle elszigetelt semmiségre, de ez megbocsáthatatlan hiba lenne. Az akció elő- és tükörképe ugyanis ott van a fejekben és az utcákon régóta már. Hogy csak arról beszéljek, ami látszik: ne legyen kétségünk afelől, a könyvégetők lelki rokonai a közéleti és hétköznapi gyűlölködők, ők borogatják le festékkel ideológiai alapon a nekik nem tetszők szobrait. Jutott festék e hazában már szinte mindenkire, Antallra, Horthyra, Károlyira, Cirillre és Metódra, de még szegény Weöres Sándorra is. Élvezettel gyalázzák emberek sírjait, leverik emléktábláikat, vernek hajléktalanokat, festik a horogkereszteket rendületlenül tűzfalakra, gyülekezeti épületekre, templomokra, romák házaira és fúrnak babaszappant zsinagógák kerítésének tetejébe – jószerével büntetlenül. Teszik, mert tehetik.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gregorius
2013. november 21. 23:03
Nekem az a "szép, új világ" jut az eszembe, amit vagy 60 éve Ray Bradbury írt le a "451 Fahrenheitben". Az olvasás betiltva, könyvek elégetve és mindenki nézi a TV-t...
Serio
2013. november 21. 20:35
@felszámoló, akkor menj el a Szabadság Téri Református Templomba, és fűtsél már be Bibliával meg zsoltárkönyvvel a kazánba. Minek az a sok elavult papír, na. Nehéz eldönteni, hogy a hozzászólásod provokáció, a menthetetlen kétségbeesett mentegetése ideológiai szimpátia okán, vagy szimpla rövidlátás. A könyvégetés nem objektív valójában, hanem mint szimbolikus tett válik visszataszítóvá. Az a gondolat, hogy létezik olyan szöveg, érvelés vagy irodalom, amit el kell törölni. A gondolati xenofóbia, a totális befelé fordulás, a vak csoporttudat és a szellemi elnyomás - elnyomja a stigmatizált írót, amennyiben elhallgattatására törekszik, és elnyomja a tanulni, megismerni vágyó embert, amennyiben igyekszik számára elérhetetlenné tenni a stigmatizált művet - megtestesülése, és mint ilyen, minden emberi tett közül az egyik legundorítóbb.
Viator
2013. november 21. 14:10
A cikkírónak jó messzire gurult a gyógyszere. Kedves Mandi, miért kell minden idiótát szemlézni?
korona
2013. november 21. 13:14
SEMILYEN KÖNYVET NEM KELL ELÉGETNI ! A felnőtt ember józan eszére kell bízni, hogy mit olvas el és mit nem. Igenis el kell mindenféle tematikájú könyvet olvasni és EGYTLENT SEM INDEXRE HELYEZNI. Legyen az a könyv, hogy úgy mondjam a fekete ördög naplója vagy tervezete, akkor is az olvasó kezébe kell adni. Ugyanis meg kell ismerni a világnézeteket minden oldalukról. Példának másolom be ide, hogy Radnótiról ilyen irányból is véleményeznek. (bemásoltírás) RADNÓTI MIKLÓSRÓL Szenteljünk hát pár sort Radnótinak, akiről úgy tűnik, a Nem tudhatom című versén kívül mást nem nagyon szokás ismerni. Először kezdjük ott, hogy "Radnótit" nem Radnótinak hívták. Glatter Miklósként látta meg a napvilágot, zsidó családból. A '30-as években nagyapjának szülőfaluja, Radnót után vette fel új nevét, ami végül hivatalosan Radnóczi lett. 1945-ben felesége kérvényezte ugyan, hogy a Radnóti nevet használhassa a hazatérő költő, aki azonban soha nem tért többé haza. (Alábbiakban az egyszerűség kedvéért maradunk a Radnóti névhasználatnál.) Zsidóságát illetőleg, mint oly sokan, meghasonlott önmagával. Tiszta zsidó származása ellenére megtagadta zsidóságát (tehát a zsidók feleslegesen sipákolnak miatta, adott esetben meg is tagadta a szolidaritást), ami azonban mégis áthatotta életét. Nem csupán a korhelyzet szabta sorsát, de szellemiségét is. Művészetéből, lelkiségéből, mentalitásából az végig kisugárzott, megnyilvánult. Kezdve az emberi kapcsolatoktól a politikai orientálódásig. Ahogy fajtársait általában, Radnótit is a baloldali szellemiség vonzott, a liberális és kommunista eszmékkel szimpatizált. A '20-as évek végén már kapcsolatba került a baloldali munkásmozgalmakkal (hazaiakkal és külföldiekkel egyaránt, köztük illegális kommunista szerveződésekkel is) ami korabeli verseiből is visszaköszön. Alapító tagja a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma elnevezésű baloldali diákcsoportnak. A nyomozó szervek látőkörébe is kerül, mint társadalomra veszélyes, baloldali elem. Felesége, Gyarmati Fanni (szintén zsidó) nála is aktívabb kommunista. Bár az adott társaságtól (Rajk Lászlóék) inti feleségét, de nem az eszmeiség, hanem a társaság miatt. "...így néznek ki a mi kommunistáink", de "az igazi robbanó elemek hallgatnak most”. Féltestvére, Erdélyi Ágnes szintén buzgó kommunista aktivista volt. 1931-ben megjelent verseskötete miatt eljárás indult ellene, szemérem elleni vétség és vallás elleni kihágás vádakkal. Kis híján József Attila sorsára jutott, történetesen épp Horger Antal tanár úr kezdeményezett ügyében eljárást a szegedi egyetemen. (Megjegyezzük, József Attilát sem ok nélkül tanácsolta el, tehát Horger Antal nyelvész, tanár - az utókor szabványhoz igazodó emlékezete ellenére - nem egy negatív hős.) A harmincas évek elején többször járt Párizsban, ahol a liberális eszmék mellett a Francia Kommunista Párttal is kapcsolatba került. Itthon szintén hasonló (zsidó, liberális, kommunista) társaságot tud maga körül, együtt ismerkednek a bolsevizmus eszméivel. "Világképem kialakulására nagy hatással volt Marx műve." 1933-ban megjelenő Lábadozó szél című kötetének címlapja kifejezetten marxista ihletésű grafikával jelenik meg. Ez a kötet sok kritikát kapott, többek között Babits Mihálytól. Babitsnak egyebek mellett az az erőltetett népiesség ütötte meg a szemét, ami olyannyira jellemző a magyarnak lenni akaró zsidókra. (Ezt a harsány műmagyarságot szemlélteti Móricz Úri muri című könyve is.) Radnóti jellemző, vérmes zsidó stílusban válaszol. "Ó, emberek! Babitsnak torkát Fojtsa füstként e boldog ének és pöttyentsen fejére fán rejtező madár." Prózában, szintén Babitsról: "Szitává kéne lőni ezt a rohadt diktátort, ezt az idegbeteg átkot a magyar irodalom testén." Bizony ezek a gyöngyszemek is ott vannak a Nem tudhatom vers mellett! Radnóti állásfoglalásait folyamatosan a baloldali szellem hatja át. Elsiratja a perverz, zsidó Freudot, a homoszexuális kommunista García Lorcát, és támogatja a spanyol köztársasági terroristák vérengzését. "De jönnek új hadak, ha kell a semmiből, akár a vad forgószelek sebzett földekről és a bányák mélyéről induló sereg. Népek kiáltják sorsodat, szabadság!" (Hispánia, Hispánia című versből.) És az "új hadak" a "szabadság" nevében országokat forgatnak fel, embereket gyilkolnak halomra, nőket erőszakolnak, és kitűzik a Radnóti által is lobogtatott vörös rongyot! Beszélhetnénk még liberális magánéletéről, felesége tudtával és orra előtt folytatott - és tőle megértést váró - kicsapongásairól, és egyebekről. De talán ennyi elég, hogy a laikusok megértsék, vagy legalább kapiskálják, miért kerül az idealista, istenhívő, antibolsevista hazafiak tisztító tüzére Radnóti? Hát nem a "Nem tudhatom" vers miatt! De zárásként ejtsünk szót az elsiratott, hazafias Radnóti versről is! Mert a dolgozókról és "bűntelen költőkről" (akik a vörös veszedelmet támogatták és kívánták hazánkra) értekező vers hazafisága is erősen megkérdőjelezhető, a negédesen szép bevezető szakasz után következő, "sötét pincékbe bújva" a békét váró sorokat tekintve. Nem kell részletezni, hogy a baloldali zsidók által várt vörös felszabadulást mit hozott - és mit vitt le a pincékbe? Nektek ez hazafias - nekünk nem! Horváthi Béla
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!