Somogyi György, Dobó István & Tebeli Szabolcs: Kittenberger – Fabriqué en Belgique

„Valóság és fantázia találkozik tehát, ahol egyaránt helyet kap a Kitty ujjának elvesztésére való utalás és egy felhők között lebegő város. Hogy a más irodalmi alkotásokból »kölcsönzött« alakokat mennyire tekinthetjük egyedinek azt ki-ki döntse el maga, az én véleményem szerint ezek tiszteletteljes kikacsintások és a szereplők egyáltalán nem hírnevük miatt kerültek bele a sztoriba, hanem mert ténylegesen hozzáilleszkednek a cselekményhez. A huszadik század eleji politika világától Afrika természetrajzáig sok mindent hitelesen mutat be a mű, igaz ezekből csak apró információkat kapunk a történet mesélése során, de a kitűnő jegyzetek a füzet végén ezeket pompásan kiegészítik. A kaland elsőrangú, tényleg csak az ifjúsági/ponyva regények tempójához, atmoszférájához tudnám hasonlítani a vagány, de emberbarát kalandorok utazását. Kell is ez a dimenzió ahhoz, hogy a cselekmény magával ragadjon minket: mire a vonatukat baleset éri nem sokkal az előjáték után, már tudunk azonosulni mind Kittenbergerrel, mind Áts-csal és Bakával, mert alapvető tulajdonságaikat már az elején megismertük és megkedveltük. A kaland lezáró képsorai utánra szerkesztett fekete-fehér részleten pedig megjelenik már Budapest is, ami a két Pál utcainak hazai terep, és talán jobban is foglalkoztathatja a magyar olvasót, hogy ott hogyan jelennek meg a steampunk világ óriási gőzgép monstrumai. Nem tudom, kapunk-e ebből többet a következő füzetben, de én örülnék neki.

A rajzechnikáról érdemesnek tartom megjegyezni, hogy itt is egy kicsit a múlt köszön vissza, ugyanis a hetvenes-nyolcvanas évek ifjúságának szánt francia-belga képregények stílusát juttatja eszembe. Véleményem szerint a színezés kelti leginkább életre az emberalakokat, a ceruzavonalak pedig a bonyolult gépezetek megrajzolásánál érik el legszebb formájukat. Mind a rajz, mind a színezés Tebeli Szabolcs munkája és szerintem derekasan megállja a helyét, talán csak egy-két apróbb hiba zavarta a szememet.”