A modern élet nagy kérdéseire nem a progresszió, hanem Aquinói Szent Tamás, Szolzsenyicin, C. S. Lewis és Abraham Joshua Heschel ad csak válaszokat. Diplomás, posztmodern városlakóként is lehetünk tradicionalisták – vallja Amerika új „botránykönyvében” egy keresztény hitre tért, fiatal iráni édesapa.
2021. június 09. 14:12
p
3
0
0
Mentés
Amerika egy harminchat éves iráni újságíró könyvétől hangos. Sohrab Ahmari Teheránban született, kiskamaszként távozott az Egyesült Államokba. 2016-ban római katolikus hitre tért, ma már a jobboldali New York Post szerkesztője, és ha az új hullámos tradicionalizmus nem ellentmondás, annak legfontosabb hangja is.
A korszellemmel szemben igenis létezik alternatíva”
The Unbroken Thread (a töretlen szál) című, frissen megjelent művét Ahmari a most négyesztendős gyermekéhez írta – nem csak neki ajánlva, de kifejezetten az ő jövője köré építve a szöveget. Szerzőnk egy visszatérő rémálmának ecsetelésével indít, amelyben Maximilian egy Wall Street-i pénzalap, egy magazinkiadó vagy egy reklámügynökség munkatársaként „végzi”, lelki szükségleteit jógával és hosszútávfutással elégíti ki, s 47 éves korában megjutalmazza magát és barátnőjét egy elektromos luxusterepjáróban eltöltött európai körutazással. A jó pénzt kereső, gyermektelen liberális meritokrata perspektívájával sok szülő könnyedén megbékélne, a társadalomtól pedig egyenesen hátba veregetés jár a korszellemhez hű életpályamodellért. Ahmari azonban kétségbeesik ettől a forgatókönyvtől. Szerinte „egy elmaradottnak tekintett afrikai törzs rituáléi is felsőbbrendűek a boldogságot egy pilátesz – caffè latte tengelyen hajszoló nyugati mindennapoknál”. Tátong az életünk középpontjában valami egészen alapvető üresség – állapítja meg szerzőnk.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.