Ablonczy Balázs történész előadása.
Az SZTE szabadegyetemén elhangzott előadás arra keresi a választ, hogy Magyarország különböző (politikai, gazdasági, katonai, igazgatási) összeomlásai hogyan rétegződtek egymásra az első világháború végén. Az országot ellepő erőszak, a közellátás lejtmenete a szénhiány és az idegen megszállások egészen a közelmúltig eltakarták az első világháború emlékét és élesen vésték bele Trianont a társadalmi emlékezetbe. A fenti problémák vagy a menekültkérdés ismertetése közelebb vihetnek közös múltunk megértéséhez és megértetéséhez – áll az összefoglalóban.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
Most mit lehet erre mondani?
A hagyományos, tudáslapú oktatás olyan képességeket ad át, melyeket a kompetencia-alapú oktatással nem lehet pótolni - vallja Setényi János.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Számos ok miatt érdemes felkeresni a Délvidéket. Kezdjük mindjárt Szabadkával.
Idehaza több vállalkozás önállóan is azon gondolkodik, miként lehet a fenntarthatóság jegyében fejleszteni, aminek egyértelmű alapja a magyar innovációs készség.
