Francia lapban értekezik a rendszerváltás óta eltelt időszakról Dragomán György

2018. október 27. 16:46

Az író szerint Orbán egy, a pártjához megszállottan hű elitet kíván létrehozni.

2018. október 27. 16:46

A Philosophie magazine című francia havilap novemberi számában a populizmusról olvasható összeállítás, Magyarországról Dragomán György írót szólaltatták meg a téma kapcsán.

Dragomán elmondja: Máglya című, franciául néhány hete megjelent regényében azt próbálja bemutatni, hogy születik meg egy új radikális populizmus. Hangsúlyozza: talán Magyarország volt a legpopulistább a szocialista diktatúrák közül, mivel az állampolgárok egy viszonylagos jólétet élvezhettek, a rendszerváltás után pedig mindegyik kormány ennek a populista hagyománynak a taktikáit vetette be, a jobboldal és a baloldal kölcsönösen populistának minősítette a másikat.

Fontos megjegyezni, hogy az ország elszigetelt, a magyarok hatvan százaléka egy idegen nyelven sem beszél, a médium pedig könnyen politikai ellenőrzés alá vonhatóak. Attól a pillanattól kezdve, hogy az egyik párt szétesett, semmi akadálya nem volt többé a populista taktikák bevetésének” – jelenti ki Dragomán, hozzátéve: ezután semmilyen politikai csoportosulás nem volt elég erős ahhoz, hogy hatékonyan szembeszálljon az „izolacionista populizmus régi ideológiájának újjászületésével”.

Dragomán szerint a rendszerváltás utáni elitek legnagyobb hibája az volt, hogy nem néztek szembe a kommunista múlttal. Az ügynökaktákat nem hoztak nyilvánosságra, a régi hatalmi struktúrák fennmaradtak a háttérben, az új eliteknek pedig nem sikerült létrehozni a független intézmények stabil rendszerét. A másik nagy hiba az volt, hogy anélkül tértünk át a kapitalista rendszerre, hogy megoldottuk volna a korrupció problémáját – fejti ki az író.

A magyar politikusok hagyományosan ellenségekként tekintettek az értelmiségiekre, művészekre és gondolkodókra. Ezek az elnyomott értelmiségi elitek rövid időre hatalomra kerültek a rendszerváltás után, ám hamar kiszorultak, az új elitek a hataloméhes technokratákból képződtek – vélekedik Dragomán, aki szerint Magyarországon most minden a politikai dominancia megtartásáról, a társadalom egészének ellenőrzéséről és az Orbán Viktorhoz megszállottan hű elit megteremtéséről szól.

Ez paradoxnak tűnhet, mivel egy valóban hatékony elitet nem lehetne puszta szeszélyből lecserélni, ám amikor a feltétetlen hűség az egyetlen szempontja az ehhez az állítólagos elithez való tartozásnak, az elit nem tud normálisan működni, és nem több dísznél” – zárja gondolatait Dragomán.

(Kép: Meglepetés)

Összesen 137 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Haragosi
2018. október 29. 11:05
"Fontos megjegyezni, hogy az ország elszigetelt, a magyarok hatvan százaléka egy idegen nyelven sem beszél" Mondja ezt egy francia lapnak - a franciák 95%-a nem beszél egy idegen nyelvet sem.
Molnar Janos
2018. október 28. 19:03
Amikor Dragománból kezdtek híres, "izgalmas" írót csinálni, nyilatkozott az ÉS-nek. A mágikus iránti vonzalmát többek közt családi vonatkozással magyarázta: a nagymamája "masamód" volt. Mintha ez a szó, valamiféle titokzatos varázslót, mágikus erővel bíró személyt jelentene, holott a "bábaasszony" román megfelelője. Milyen író az, aki az általa felhasznált szavak értelmével nincs tisztában? Hát ilyen, aki az őt körülvevő világgal sincs tisztában, csak annyit vesz észre belőle, amennyit torz látásának megerősítéséhez vél elégségesnek...
Gyéressy Károly
2018. október 28. 12:26
"A másik nagy hiba az volt, hogy anélkül tértünk át a kapitalista rendszerre, hogy megoldottuk volna a korrupció problémáját – fejti ki az író." Valahol megoldották? Buta ez a Dragomán.
Rotter Dani
2018. október 28. 11:54
A magyarokat ütni-vágni kell, veréshez szokott fajta ez.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!