Strasbourgban igazat adtak egy kirúgott köztévésnek

Siklósi Beatrix és Matúz Gábor közös műsora, az Éjjeli menedék 2003 október végén szűnt meg a köztévében, miután a műsorban teret adtak a MIÉP meghívására Magyarországra látogató, radikálisan szélsőjobboldali nézeteiről ismert angol történész, David Irving nézeteinek az 1956-os magyar forradalomról. Ezt követően Matúz az Antifasiszta és a hungarista – Titkok a Magyar Televízióból című könyvében a közszolgálati televízió engedélye nélkül közölt belső levelezéseket, hogy bizonyítsa: cenzúrázták a munkáját, mert bizonyos interjúrészleteket nem engedtek adásba. Ezért viszont kirúgták, mondván: megszegte a szerződésébe foglalt titoktartási klauzulát.

Matúz azzal érvelt, hogy nem volt más lehetősége, mivel a cenzúrázási gyakorlatot nem tudta megváltoztatni, ezért hozta nyilvánosságra a levelezést. A felmondást bíróságon támadta meg, de a perben köztévének adtak igazat. A Legfelsőbb Bíróság 2010-esw ítéletében ráadásul kifejezetten visszautasította annak vizsgálatát, hogy az újságíró véleménynyilvánítási szabadsága felülírhatta-e a munkaszerződésbe foglalt titoktartási kötelezettséget.

Ezt követően fordult a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz az újságíró. A bíróság keddi ítéletében megállapította: a sajtószabadság és az újságírói függetlenség mint közérdek felülírja a munkaszerződésben kikötött titoktartási kötelezettséget. Az ítélet megjegyzi: a perben nem érintett harmadik személyek – akiknek levelei szintén szerepeltek a könyvben – ez ellen nem emeltek kifogást, és a tévé sem próbálta bizonyítani, hogy ne lennének eredetiek a levelek.

A strasbourgi bíróság mindez alapján úgy ítélte meg, hogy Matúz kirúgása, és az, hogy ezt a magyar bíróságok jogszerűnek találták, a sajtószabadságot olyan mértékben korlátozták, ami nem megengedhető egy demokratikus társadalomban.

A magyar államnak ötezer euró kártérítést kell megfizetnie Matúz Gábor részére – foglalja össze az ítéletet az Ars Boni.