Neves szaklapban jelent meg egy cikk, ami eddig elképzelhetetlen mélységben elemzi az avarok genetikáját, rokonsági és társadalmi viszonyait, akik makacsul ragaszkodtak hitükhöz, gyökereikhez.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Új módszertan és az elhanyagolt kínai források vezették Aydemir Hakan török kutatót a tudományos elmélethez: talán mégis Anonymusnak volt igaza. Még a székelyek vándorlása is követhetőnek tűnik!
A megoldás módja nem érdekel: az egyszeri büntetéstől az ebadón át a nyilvános autodafékig bármiben benne vagyok.
A honvédsereg komoly, nyílt csatában verte meg az osztrákokat, Görgei, Damjanich és Aulich nagyot alakított, a magyar honvédek örökre beírták magukat a történelembe.
A szaftos részletekkel teli új tanulmányból kiderül, hogy Magyarországot renitensnek tartották a többi államhoz képest a zsidók viszonylagos biztonsága miatt. Ma 80 éve történt a német megszállás.
A székelység származása nyolcszáz éve izgatja a magyar történészeket. Most Keszi Tamás régész új, kreatív és tudományosan is meggyőző hipotézissel állt elő. Valóban a székelyek volnának a mi kozákjaink?
Az oroszok ellopják a gumicsizmát és célba lőnek a gyerekekre, a németek nácik, Amerika meg Rómát játszik a tengeren túlról. Kovács Gergő írása.
Az alaposan bepálinkázó dobos visszavonulás helyett támadást vezényelt, a honvédseregek először mutatták meg a bennük lakozó fenevadat, Damjanich a Tisza partján is nagyot harcolt.
Csodálatos kiállításokkal és az egész családot szórakoztató ingyenes programokkal vonul fel a kortárs művészeti valóság szemet, fület és szívet gyönyörködtető kavalkádja a Pesti Vigadóban.
A magyar sereg nem aknázta ki lehetőségeit, amiről a közutálatnak örvendő fővezér, Dembiński tehetett. Stratégiai vereségről nem beszélhetünk, a szabadságharc legszebb pillanatai Kápolna után jöttek.
Régi feljegyzések alapján azonosították az erdőben szunnyadó, hajdani épületet és évek munkájával értek el csodás eredményeket: unikális leleteket is találtak. A projekt vezetőjével beszélgettünk.
Ki mutatná meg, ami még nem volt, ha nem Milák Kristóf?
A múlt iránti szenvedélyes érdeklődés újszerű megoldást szült az elmúlt években hazánkban, amelynek eredményességét többek között tarsolylemezek felfedezése bizonyítja – mondja Rácz Tibor Ákos.
A tízezer soros Moreai Krónika magyar vonatkozásai miatt is a hazai filológia nagy adóssága, amit most egy fiatal kutató fordít le. Friss felfedezésekkel gazdagodik a magyar történettudomány!
A branyiszkói ütközet a magyar szabadságharc egyik kulcspillanata volt, Görgei előtte csatákat veszített, ám a hadjáratot megnyerte. De ki az a Guyon Richárd?
A művész megtalálta a módot arra, hogy ne azt fesse, amit gondol; hanem azt, amit érez. Munkái az ittekből, a mostokból, a „semmiből valami” titkából táplálkoznak.
Az értelmiségi mentalitású, impulzív személyiségű trónörökös saját utakon járt, megvetette az egyházat és az arisztokráciát, mellőzöttsége egyre vadabb kalandokba űzte, egészen a szörnyű végig.
Romantikus elképzelés, hogy változatlanul megmaradjanak a romjaink – tudjuk meg Marthi Zsuzsától, aki elárulta azt is, hogy a nyertes pályamű őrzi a középkori épületegyüttes szakrális jellegét.
A magyar foci nagy tehetsége a magyar labdarúgás egyik legnagyobb tragédiáját hordozta magában. Gimnáziumi osztálytársa szerint Fehér Miki vagány, de jó srác volt, aki a tanulást sem engedte el.
