A #metoo kampány kapcsán kiderült, a magyar nőket tömegesen zaklatják, de Semjén Zsolt szerint ez nem probléma, csak a muszlim tömegek bevándorlása.
„Ott van például az arra utaló kérdés, hogy a #metoo kampány kapcsán kiderült, a magyar nőket tömegesen zaklatják, de Semjén Zsolt szerint ez nem probléma, csak a muszlim tömegek bevándorlása. Németh Szilárd meghallja a kérdést, pontosabban meghallja a címszavakat, hogy nők, zaklatás, törvény, és máris tudja, hogy az »iszlám hitű tömeg«, »dzsender filozófia« és »píszí világ« szókapcsolatokat kell elhelyeznie valahogy mondanivalójában. Végül arra jut, hogy igaza van Semjén Zsoltnak, mert a magyar nőknek a muszlim bevándorlóktól kell félniük, nem a magyar zaklatóktól. Később azonban kissé ellentmondásba keveredik, ugyanis azt is közli, hogy valójában semmilyen zaklatótól nem kell félniük a magyar nőknek, mert Magyarországon minden jogszabály megvan arra, hogy ezeket az ügyeket lehessen rendezni.
Mintha a szexuális zaklatás jelentéktelen nézeteltérés lenne – kivéve persze, ha iszlám vallású az elkövető, mert tőlük ezek szerint mégse véd eléggé a törvény. Itt viszont Németh Szilárd még nem állhat meg, mert el kell hintenie a beszélgetésben a dzsendert és a hagyományos családmodellt. Ehhez a korábbiaknál még lényegesebben el kell térnie a valóságtól, ugyanis egy laza mondattal sikerül azt hazudnia, hogy a kormány nem írta alá az Isztambuli Egyezményt. Pedig igen, dehát ez a játék nem a valóságról szól. Legalábbis Németh Szilárd számára nem. Számára azok a nők, akiket zaklatnak, megerőszakolnak, bántalmaznak, nem lényegesek.
Lehetnek magyar nők, németek vagy (különösen) muszlimok, nem számítanak, csak akkor, ha az őket ért erőszak kapcsán a bevándorlásra lehet mutogatni. Az erőszakkal más esetben nincs dolga a kormánynak, és azokra a törvényekre mutogat, amelyek láthatóan teljesen alkalmatlanok arra, hogy a zaklatási ügyeknek gátat szabjanak.”
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
A 2004-es bővítés az Európai Unió utolsó sikeres vállalkozása.
Amichai Chikli a Likud politikusa, Izrael diaszpóraügyi minisztere lapunknak a woke-ról és az iszlamistákról, Sorosról, Orbánról és „Londonisztánról” is beszélt.
Németh Szilárd azt is elmondta, hogy hatalmas a tét: béke vagy háború.
Olcsó, alacsony a működési költsége, kicsi és elektromos.
Ha Magyarországon jár, úgy érzi, friss levegőhöz jut – mondta lapunknak a fiatal holland politikai kommentátor, aki arról is beszélt, hogyan ábrándultak ki a hollandok a bevándorlókból.
Az 1990 végéig megépült családi házak energia-korszerűsítését célzó Otthonfelújítási Program (OFP) kapcsán új elemek jelentek meg. Így például a vissza nem térítendő támogatás összege 5 százalékkal tovább növelhető, ha a kötelezően előírt 30 helyett 40 százalékos energiahatékonysági javulást ér el a pályázó. Továbbá a zártkerti és a külterületi ingatlanok tulajdonosai is pályázhatnak, illetve a minimális tulajdoni hányadra sincs előírás.
Az antiszemitizmus elleni küzdelemről szavaz a washingtoni kongresszus szerdán az egyetemi tüntetések közepette, a demokraták megosztottak.
