Katherine Addison: A koboldcsászár

2016. november 29. 08:12

Ugyan a könyv folyása lassúnak mondható, és hagyományos fantasy-izgalmakban nem dúskál – nem kell megmenteni a világot, nincsenek hatásvadász jelenetek –, a maga visszafogottságában is megejtő, és üdítő ellenpontot képez a kortárs dark fantasyk mellett.

2016. november 29. 08:12
Kleinheincz Csilla
SFmag

Ugyan a könyv folyása lassúnak mondható, és hagyományos fantasy-izgalmakban nem dúskál – nem kell megmenteni a világot, nincsenek hatásvadász jelenetek –, a maga visszafogottságában is megejtő, és üdítő ellenpontot képez a kortárs dark fantasyk mellett. Maia egy olyan kiválasztott, aki fel is képes nőni kiválasztottságához, sőt, túlteljesíti az elvárásokat, miközben mindvégig emberi marad (bár ember egy darab sincs a könyvben). Hibaként is legfeljebb ez a lassúság róható fel neki, illetve a császári udvar bonyolultsága, a protokolláris események sora, viszont hogy ezt el tudja-e viselni valaki, vagy sem, olvasótól függ.

Úgy gondolom, szükség van az ilyen történetekre is, amelyek apránként építkeznek, és lassan, de biztosan haladnak előre, más tempóval, szemlélettel, mint a kortársak többsége. Bátran ajánlom azoknak, akiket nem rémít el a császári udvar etikettel átitatott miliője, és szívesen olvasnak olyan uralkodóról, akire tényleg fel lehet nézni, miközben végig olyan közeli marad, mint egy barát.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!