Szlovákia fehérben – Château Belá a házban

2016. október 16. 09:57

A Château Belá többféle szempontból is sikertörténet. A borok a lokális fogyasztáson túl világszéles szlovák exportcikknek számítanak Amerikától Nyugat-Európán keresztül egészen a Távol-Keletig.

2016. október 16. 09:57
Unger Tamás
Borrajongó

„A határ innenső oldalán bizonyára kevesebben tudják, hogy az Érsekújvári járásban elhelyezkedő, alig négyszázas lakossággal rendelkező Bélán (Belá) nemcsak Bott Frigyesék panziója, hanem egy impozáns ötcsillagos kastélyszálló is igyekszik elfoglalni a maga helyét. A Château Belá többféle szempontból is sikertörténet. A második világháború után a csehszlovák szocializmus által kizsákmányolt, majd egyszerűen csak önmagában pusztulni hagyott bélai kastély a rendszerváltásra és Szlovákia függetlenedése gyakorlatilag életveszélyessé vált. A felújítás a kétezres évek elején kezdődött meg, ekkor dőlt el az is, hogy egy vaskosabb beruházás által a Château pincéjében a legmodernebb borászati technológiák mellett északi szomszédunk legékesebb borai fognak majd elkészülni évről évre. A nagyjából nyolcmillió koronányi beruházás minden bizonnyal okos húzás volt, a legmagasabb vendégigényeket is kielégítő kastélyszálló-komplexum nemcsak belföldi, de nemzetközi porondon is márkává, védjeggyé, Szlovákia ékkövévé vált, így helyezve rá a nemzetközi turistatérképre ezt a Párkány (Štúrovo) melletti szlovák-magyar községet.

Nyárvégi felvidéki bortúránk alkalmával ugyan szerettünk volna helyben, személyesen is megismerkedni a Château Belá-borokkal, de ez a borász jelenlétének hiánya miatt elmaradt. Kárpótlásképpen több hullámban impulzusvásárolva összepakoltunk egy rövidebb sort a pince 2015-ös fehérboraiból otthoni ismerkedés, hovatovább bekóstolás céljából. A Bott-panzióban elköltött mikrodegusztációs kurzus estébe történő elgörbülése aztán olyanképpen folytatódott másnap reggel, hogy a zászlósbor Rieslinget a panzió borhűtőjében felejtettük. Úgy, hogy csak egy hónappal később, Nyitráról (Nitra) hazafelé sikerült birtokomba venni és belföldre szállítani.

Mivel sem az úgynevezett Internet, sem a palackcímkék nem mesélnek behatóbban a bélai kastélypince szőlő- és pincefilozófiájáról, pár héttel ezelőtt, de már a kóstolón túl levelet írtam a birtoknak abból a célból, hogy sötét foltjaim megvilágosodjanak. Válaszként pedig a borász-szőlész, Ing. Miroslav Petrech Úr telefonszámát kaptam, aki megkeresésemre készségesen és világosan látott el a legfontosabb információkkal. Így tudtam meg, hogy a pince fehércentrikus, az arány hetven-harminc, ami a százalékokat illeti. A fehér szőlők kíméletes feldolgozása után a must kizárólag acélba kerül, ahol fajélesztővel beoltva, irányítottan erjed és érik. Hordók egyedül a bizonyos harmincszázaléknyi vörösbor tekintetében jönnek szóba. A Château Belá-borok a lokális fogyasztáson túl világszéles szlovák exportcikknek számítanak Amerikától Nyugat-Európán keresztül egészen a Távol-Keletig, nincs tehát semmi sem a véletlenre bízva.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Arma Gedeon
2016. november 01. 03:29
Soviniszta cikkíró! Miért nem írja minden magyar szó után zárójelbe a szlovák megfelelőjét??? :-)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!