Team… nemtom… Cap? Talán.

„Aztán ami számomra nagy élmény volt, és bevallom, ez maradt meg legerősebben, mikor kijöttem a moziból, hogy életemben először rohadtul várok egy Pókember filmet. Ez az új színész fiúcska, akit találtak, azonnal a kedvencem lett. Magát Pókembert szeretem, fiatalka, bénácska, a képességei viszont nagyon kemények, de valahogy az eddigi színészek nem igazán jöttek be. A semminél, gondolom, Toby is jobb volt, Toby-nál már jobb volt a Garfield gyerek, Garfield gyereknél pedig még százszor is jobb ez a muki, akinek ciki, de nem tudom a nevét, de megtanulom.

Egy minimális hiányérzetem azért van a filmmel kapcsolatban, nem tudom, pontosan, mi, lehet, hogy csak az én lelkesedésemnek volt lehetetlen megfelelni, most mindenesetre úgy érzem, talán vége nem volt kellően ütős. De lehet, hogy csak kifárasztott a köhögés – igen, most én voltam az a néző. Ezúton is bocsánatot kérek, amiért a legnagyobb drámákba sikerült mindig beleköhögnöm, de hát ilyen ez a bubópestis.”