Ezekkel a sci-fi járművekkel kolonizálnánk a Naprendszert

„Arany Szív (Galaxis útikalauz stopposoknak)

A valószínűtlenségi hajtómű Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című regényének egyik talán legfantasztikusabb szerkezete, mely természetesen nem csak az eredeti írásmű, de a tévésorozat és persze a 2005-ös filmadaptáció egyik kulcsszereplője is egyben. Aki ismeri a művet, pontosan tudja, hogy annak abszurd, angolos humora mindig matematikai és filozófiai tételekből táplálkozik. Ennek egyfajta esszenciája az Arany Szív űrhajóba épített hajtómű. Már megszületése is saját maga valószínűtlenségének köszönhető. Működési elve, hogy a valószínűtlenség is véges, számszerűsíthető adat, ennek értelmében az űrhajó számítógépe kiszámolja, hogy mekkora a valószínűtlensége annak, hogy az Arany Szív a világegyetem másik pontjába teleportáljon (eléggé nagy), majd ennek megfelelően teleportálódik oda. A két főszereplő Arthur és Ford épp a valószínűtlenségnek köszönhetik életüket, amikor a vogonok űrhajójáról menekülve az űr vákuumában találják magukat. Mekkora a lehetősége, hogy egy másik űrhajó másodperceken belül felvegye őket? Pont akkora, hogy az Arany Szív megtegye ezt. (Benkó Tamás) (…)

Milano (A galaxis őrzői)

A Milano Peter Quill hajója, melyet anno a Fosztogatóktól kapott, akik anno elrabolták a Földről. A hajó ugyan csak kis létszámú legénység szállítására alkalmas, viszont elsősorban nem is kolonizációs célra használná az ember, hanem a bázis és mondjuk az anyaűrhajó közötti gyors közlekedésre. Impozáns megjelenése elsőre hivalkodóvá teheti pilótáját, de ezek mellett gyors manőverezésre és hadászati célokra is kiválóan alkalmas. A film végén pedig a Nova hadtest még fel is pimpeli kicsit a járgányt, így – bár soha nem érhet a Millenium Falcon nyomába – helye van a listánkon mint az évezred legtökösebb űrkalóz kelléke. (Zsótér Dániel)”