Lehet-e ekkora hatalom bárki kezében?

2010. október 30. 10:13

Az alkotmányos korlátok nélküli adókivetés lehetősége maga a totális hatalom.

2010. október 30. 10:13

„Az alkotmány elsősorban nem azért része egy ország berendezkedésének, hogy megszabja, hogy hány éves kortól lehet valaki köztársasági elnök, vagy hány tagja van a Parlamentnek. Hanem azért, hogy a mindenkori többség hatalmát bizonyos esszenciális kérdésekben korlátozza. A legesszenciálisabb kérdés természetesen maga az adók kivetése. A mostani helyzet nem csupán arról szól, hogy jól járunk-e azzal, ha bizonyos ténylegesen meg nem érdemelt, meg nem szolgált végkielégítéseket visszaveszünk az amúgy is rogyadozó államkasszába.

Az alkotmányos korlátok nélküli adókivetés lehetősége maga a totális hatalom. Ha tetszőlegesen megszabható az adókivetés személyi köre és az adó hatálya, akkor az bizony nagyobb hatalom, mint amellyel a mai teljes bírói kar - beleértve a helyi, megyei bíróságok, az ítélőtáblák és a legfelsőbb bíróság összes törvényszékét - együttvéve rendelkezik. Mindez ugyanannak a szervezetnek a kezében, amely a törvényhozást és a végrehajtó hatalmat is bírja, és az ország teljes GDP-nek több mint felét kezeli.

A tetszőlegesen meghozható adótörvény azt jelenti, hogy azt gyakorlatilag a bírósági ítélethozatallal egyenértékűen is ki lehet alakítani. Vagyis akárkinek a teljes jövedelmére, vagyonelemekre visszamenőleg ki lehet vetni, mint egy bíróság által kiszabott bírságot, vagyonelkobzást. Ebben a helyzetben a Fidesz vezérkarának (lényegében Orbán Viktornak) a kezében összpontosulhatna mind a három hatalmi ág, vagy legalábbis kettő és a harmadik (bírói) hatalmi ággal teljesen egyenértékű, azt tulajdonképpen meg is haladó erő.

A bíróság előtt ugyanis a tényállást is igazolnia kell a vádlónak, míg az adó kivetéséhez semmiféle tényállás nem kell. A kormányzattal bármilyen konfliktusba kerülő polgár, hiába vívná ki igazát a bíróságon, a kormánynak meglenne a hatalma ahhoz, hogy speciálisan erre az esetre kidolgozott adókkal büntesse meg a renegátot. Természetesen olyan adót is kivethet, amelyet lehetetlen a megszabott határidőn belül kifizetni, így valójában a személyes szabadság is bárkitől, bármilyen okkal elvehető.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 79 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
de karatna
2010. október 31. 10:27
Nemzetes Uram! A tisztességtelenül megszerzett javak hazatalicskázásával nem az alkotmány foglalkozik, hanem a Btk. Ez eddig világos? válasz ------------------------------------------------------------------------ Így ez jól hangozna. DE! A Btk is csupán, az erkölcsöt és az igazságosságot prioritásként kezelő Alkotmányban tudja célját betölteni. MIÉRT SELEJT A JELENLEGI ALKOTMÁNY? Igen tisztel nagyérdemű olvasó? Nemcsak azért, mert önjelölt személyek és csoportok alkuja nyomán fogalmazódott meg, hanem elsősorban azért, mert semmilyen védelemben nem részesítette a magyar nemzet önrendelkezésének, szabadságának az alapját képező közvagyont és a vagyonértékű közszolgáltatásokat. Ezért ez az alkotmány nem teljesítette azt az alkotmányos funkciót, hogy olyan kötelező és szankcionált magatartási szabályokat írjon elő az állam számára, amelyek védelmezik a magyar nemzet alapvető szükségleteit, érdekeit és értékeit. Az alkotmány abban különbözik a többi törvénytől és jogszabálytól, hogy az alkotmány magát az államot kötelezi meghatározott kötelezettségek teljesítésére és szabályok betartására. Az összes többi jogszabályban az állam az állampolgárokat és szervezeteiket kötelezi. Ez azt jelenti, hogy csak azt lehet igazi alkotmánynak tekinteni, amelyben nem az állam ír elő kötelező magatartási szabályokat, mert ebben az esetben azért vannak emberi jogaink, politikai és gazdasági szabadságjogaink, mert az állam megajándékoz vele minket. Amit az állam ad, azt az állam vissza is veheti. Jó példa erre az, ami négy évvel ezelőtt itt, a Kossuth téren és környékén történt. A szocialista-liberális kormányzat korlátozta az emberi jogokat és politikai szabadságjogokat, és rendőrállami módszereket vetett be azokkal a magyar állampolgárokkal szemben, akik csak a gyülekezési és szólásszabadságra vonatkozó, alkotmányban is biztosított jogaikat akarták gyakorolni. Nem lehet tehát egyedül az állam a magát az államot is kötelező és szükség esetén szankcionáló alkotmány megfogalmazója és betartatója. Ki az viszont, aki az állam felett áll, és aki az államot is kényszerítheti alkotmányos kötelezettségei teljesítésére? A vallásos meggyőződésű emberek számára ez nem lehet más, mint Isten, az isteni gondviselés. Azok számára, akik nem vallásosak, egyértelmű, hogy a természeti törvények és a természeti törvényekből fakadó jogok az állam felett állnak. Igen nagy különbség van aközött, hogy valakinek az állam kegyéből vannak-e emberi jogai és politikai szabadságjogai, vagy pedig azért, mert tudattal és öntudattal rendelkező lényként ezek az emberi jogok és szabadságjogok azért illetik meg, mert embernek született. Éppen ezért a valódi alkotmány hosszú idő alatt kristályosodik ki, és így alakulnak ki azok a közjogi szabályok, amelyek a kormányzatok felett állnak, s amelyeket csak nemzedékek sora változtathat meg fokozatosan. A minimális követelmény, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei vegyenek részt az alkotmányos szabályok megfogalmazásában és elfogadásában. Ha húsz évvel ezelőtt ehhez tartották volna magukat az alkotmányt összeeszkábáló önjelölt elitek, akkor egész biztos, hogy védelemben részesült volna a magyar nemzet önrendelkezésének alapja: a nemzeti vagyon megőrzése. A selejtes alkotmány egyetlen előírása sem foglalkozott azzal, hogy az államnak kötelessége legyen megkérdeznie a valódi tulajdonost, a természetes személyekből álló magyar nemzetet arról, hogy hozzá járul-e tulajdonának az áron alul való elkótyavetyéléséhez, és túlnyomó többségének az elidegenítéséhez, elsősorban a külföldi tulajdonú pénzügyi és vállalati struktúrák számára. A legfontosabb nemzeti kérdésben tehát az alkotmány nem teljesítette feladatát. De az állam még azokat az alkotmányos rendelkezéseket sem tartotta be, amelyeket ez a selejtes alkotmány helyesen írt elő állami kötelezettségként. Így például a 19-ik paragrafusban rendelkezik arról, hogy az Országgyűlés évente készítse el az államháztartási mérleget, amely tartalmazza a költségvetésen túl az önkormányzatok, a társadalombiztosítás, az elkülönített alapok pénzügyi és vagyoni mérlegét. Ugyanennek a paragrafusnak egy másik bekezdése írja elő, hogy el kell készíteni Magyarország hosszú-távú tervét. Ez a mai napig nem készült el. A jelenlegi selejtes alkotmányt tehát maga az Országgyűlés sértette meg a legtöbbször. Miért tehette ezt? Azért, mert az önjelölt elitek gyorstalpaló alkotmányozói az államot kötelező előírásokhoz nem kapcsoltak szankciókat. Az alkotmánybíróság hiába figyelmeztette az Országgyűlést és a kormányt, hogy pótolja mulasztásait, kikényszeríteni ezt azonban már nem volt módja. Ha például lett volna egy olyan szankció, hogy amennyiben az Országgyűlés nem teljesíti az alkotmányban foglalt kötelezettségeit, akkor a köztársasági elnök három hónapon belül köteles a parlamentet feloszlatni és új választást kiírni, akkor valószínű, hogy ezeket a mulasztásokat az államhatalom legfelső szervei nem követik el. Ha mégis, akkor szembe kerülnek a társadalom egészével, és forradalmi helyzet alakul ki. Ilyenkor a jogállam működését a társadalom egésze kénytelen kikényszeríteni.
de karatna
2010. október 31. 09:48
Valahogy nem volt ilyen nagy " alkotmányjogi " kétségbeesés, amikor Szalainé, Eleonórácska 100 millióval tért haza. valamint akkor sem, amikor a BKV és a MÁV és a többi libsi által megszállva tartott totálisan ráfizetésessé tett állami cégektől mindenféle címen talicskázták haza a pénzeket . Valahogy abba kellene hagyni ezt a sunyi levantei kesergést, mert az emberek gyomra felfordul!
miloka
2010. október 30. 20:57
Ha adottság, akkor meg minek kell mindenki tudomására hozni? :P
Kaducsa
2010. október 30. 13:38
Majd akkor beszéljenek jogállami korlátokról, ha letakaritották a Veres elvtársat a citadelláról.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!