Egyetlen könyv mindent megváltoztathatott volna a rendszerváltás utáni Magyarországon
A szakértők szerint nem is lehet kérdés, hogy szükség van a magyar kiadásokra.
A szakértők szerint nem is lehet kérdés, hogy szükség van a magyar kiadásokra.
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
A megosztó személyiségnek számító tengerésztiszt és politikus életébe, valamint családi levelezésébe kapunk némi bepillantást.
Nem ritka, hogy az állatokat emberi személyiséggel ruházzuk fel, hiszen mindig magunkból indulunk ki. De mi van, ha egy állat valóban emberien gondolkodik, és képes ölni is? Könyvkritika.
A rendszerváltás idejének egyik nagy csodája volt a könyvsorozat, amely fantasy kalandokat hozott, személyes élményekkel, de ezekről az élményekről ma sem kell lemondanunk!
Életének 86. évében elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas író, szerkesztő, a huszadik századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja.
Az Egyesült Államokban is bemutatták Orbán Balázs „Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája” című könyvének angol kiadását.
A modern közgazdaságtan művelői elfelejtik, hogy tudományuk az erkölcsfilozófiából született. Bár a mai közgazdászok szinte kizárólag a matematika törvényeire hivatkoznak, a gazdaságról csakis a politika, a történelem, a vallás és a pszichológia összefüggéseiben lehet és érdemes vitázni.
A kiadó megszakította az Orbanland című könyv nyomtatását.
A kultúra után a tévé kommunisták és posztkommunisták általi elfoglalásáról is könyvet írt a történész. De miért fontos ez a téma több évtized távlatából? A szerzőt kérdeztük.
A magyar konzervatív gondolat elutasítja a nyugati liberális kapitalizmust és a diktatúrákat is. Milyen értékeket találunk, ha mélyfúrást végzünk a hagyományban?
A szerzővel irodalom és politika kapcsolatáról, a magyar társadalom mai állapotáról, gyerekkorról – egy mozgáskorlátozottként „abszolvált” komoly életpálya állomásairól beszélgettünk.
Szentkirályi Alexandra szövegkiemelővel, Orbán Balázs tanulmányokkal is készült.
A modern építészet jórészt az egóról és a személyes kreativitás öncélú fitogtatásáról szól, a népi építészet célja ezzel szemben a közösség építése, valós szükségleteinek kielégítése volt.
Zalán Tibor őszinte ember, nem rejti véka alá a véleményét, volt is baja ebből bőven. Interjúnk.
Ám ez közel sem zaklatja fel annyira, hogy csupán megfelelési vágyból besimuljon, és eldobja autentikusságát.
Kína, Japán, Görögország, New York, különféle európai városok. Ebben a tágas térben keresnek valamit Krasznahorkai létezésbe igyekvő hősei. Hogy mit keresnek, azt nem könnyű meghatározni. Talán a szépség, a méltóság, a katarzis, az emelkedett artikuláció emlékeit.