Akik most Mészölyt rasszistázzák, maguk is orrba-szájba fekáztak

A Magyar Labdarúgó Szövetség Fegyelmi Bizottsága február 29-ei határozatában „rasszista tartalmú nyilatkozatáért” három hónapra eltiltotta Mészöly Gézát, az Újpest vezetőedzőjét. A hír jóval többekhez jutott el, mint ahányan követik a magyar focit,

„Hát nem szerettem én se játszani ilyen nagydarab feka ellen, aki ott megtartja a labdát, és megcsúsztatja. Szerintem kulcs volt, hogy ő be tudott jönni, és szerkezeti váltással hihetetlen labdabirtoklást tudtunk elérni” – mondta az Újpest edzője Franklin Sasere kapcsán a Diósgyőr ellen megnyert mérkőzés utáni sajtótájékoztatón.

A rasszizmus azt a meggyőződést jelenti, amely szerint a bőrszín „igazolja valamely személynek vagy személyek valamely csoportjának a lealacsonyítását, vagy valamely személynek vagy személyek valamely csoportjának a felsőbbrendűségét” – szól az Európa Tanács meghatározása. „Az a labdarúgó vagy sportszakember, aki mást vagy bármilyen személyekből álló csoportot rasszizmus formájában emberi méltóságában megsért, ideértve a bőrszínre, vallásra, etnikai hovatartozásra, szexuális irányultságra való sértést, fegyelmi vétséget követ el” – fogalmaz a labdarúgó-szövetség fegyelmi szabályzata.

Aki meghallgatta vagy elolvasta a nyilatkozatot, annak világos, hogy

Így egyetlen megoldása maradt az egyenletnek: dicséretében Mészöly bőrszínre utaló sértő kifejezést használt. De a „nagydarab feka” szókapcsolatot akárhogy nézzük is, elég nehéz sértőnek nevezni. A feka szó jó néhány alkalommal elhangzott tévés beszélgetős műsorok vendégeitől, rádiós műsorvezetőktől, népszerű tehetségkutatók zsűritagjaitól, és nemhogy médiahatósági eljárás nem indult, felhördülés sem volt. 

 „Tuskóvígjátékot feka csajokkal is lehet forgatni” – ezzel a címmel írt filmrecenziót az Index 2017-ben. „…az egész azért van, mert az istennek lemerült a telefonja, érted, egy ilyen feka csávó az isten, de lemerült, és akkor nem tudja irányítani a világot” – olvasható a 444 cikkében, amely a Super Bowl-döntő reklámjait taglalta. „És azt ismerik, amikor a feka meg a zsidó hülyét csinál a Ku Klux Klánból?” – ekként ajánlott olvasói figyelmébe öt évvel ezelőtt egy filmet a 24.hu. „Akkoriban bele voltunk bolondulva a feka zenébe” – idézi a roma (vagy cigány?) hiphopegyüttesként számontartott Fekete Vonat egyik tagját a HVG. 

– szögezi le a lelátói vadhajtásoktól meglehetősen távol álló Élet és Irodalom szerzője.

Az egy másik írás tárgya lehet, hogy a néger szó sértő-e, mindenesetre azzal nehéz vitába szállni, hogy a feka értékítélettől mentes, semleges szó, hiszen a fekete rövidítése.

Ha a fekete szót megpróbálnánk lecserélni, bajban lennénk. Az Egyesült Államokban dívó polkorrektség ugyanis zsákutcának bizonyul: miután a közelmúltban kitalálták, hogy a Blacket leváltják az Afro-Americanre, utóbbit is dobták az African-American javára. A forradalmi hevületű nyelvújítás ingatag voltát jelzi, hogy az olykor szélsőséges akciókra vetemedő Black Lives Mattert sem African-American Lives Matternek nevezik. Ráadásul a fekete szavunkat nincs is mivel kiváltani – mert

Afrikai-európai, afrikai-ázsiai? És egyáltalán: az afrikai szó magában foglalja többek közt a földrészen élő világos bőrű arabokat, búrokat, berbereket is – tehát a bőrszín körülírására minimum problémás.

A politika vagy a közvélemény nyomása gyakran befolyásolja egy-egy pőre szó megítélését, pedig mindig a kontextust, nem magát a szót kell nézni. A boltban senki nem háborodik fel a parasztkenyér nevén,

pedig sokan használják sértő értelemben a paraszt szót. Még a nigger is lehet semleges, sőt pozitív töltetű bizonyos környezetben, bizonyítja ezt számtalan fekete énekes népszerű – és természetesen nem szankcionált – dalszövege. És viszont: a polkorrekt kifejezést is lehet bántó módon használni. De ha nem szándékok, hanem szavak ellen hadakozunk, oda jutunk, mint azok a kávézók, amelyek törölték itallapjukról a „rasszista” fekete kávé megnevezést, helyette „tej nélküli kávét” lehet rendelni.

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt