Ez nem volt szép, tesó – Transformers: Az utolsó lovag

„De az még hagyján, hogy a Transformers: Az utolsó lovag egy több napos gyerekcsatorna-maraton két és fél órába sűrítve, meghintve pár gyenge, ellenben teljesen környezetidegen szexuális utalással (a'la Michael Bay), de mindennek tetejében olyan sületlen sztorit kanyarintottak mögé, hogy lassan egy vallást lehetne rá alapítani (ja, már megcsinálták, de nem veszik túl komolyan). Van itt Artúr-legenda, titkos társaságok, mágikus botok, kiválasztottak, és a balhéban Shakespeare-től az amerikai elnökökig mindenki nyakig benne van. És a legrosszabb az egészben az, hogy mindezekkel együtt az ötödik rész is pont ugyanolyan, mint a többi. A színészek játszottak, kifizették nekik a beígért csekket – amit azóta biztos, ami biztos, már be is váltottak –, de ez a cím már letörölhetetlenül ott fog éktelenkedni a karrierjükön. Anthony Hopkins neve újabban szinte kivétel nélkül a karriergyilkos jelzővel azonosítható, ezt a trendet most sem töri meg. Mark Wahlberget akkor szeretjük a legjobban, ha begurul, és meg kell hagyni, itt is kioszt pár rendesen felpaprikázott aranyköpést, de a legnagyobb részben ő is csak a kenyerét keresi. A legújabb Transformers fárasztó, nagyon.”