Kézikönyv a valósághoz

Mi lesz a világgal az Egyesült Államok hegemóniája és a neoliberalizmus mint operációs rendszer kivezetése után? Sokan feltették már a kérdést, s ezzel egy időben majdnem ennyien elkövetik a legalapvetőbb hibát is. Azt, hogy – tudattalanul is őrizve a 20. századi reflexeket – valamilyen ideológiával akarják betölteni az értelmezési vákuumot. 

A bolygó ügyei azonban túl összetetté váltak mindehhez, és a hidegháborús korszakban gyökerező kényszeres leegyszerűsítéssel csak becsapjuk magunkat. Mi az univerzalista ideológiák örök alternatívája? Természetesen a lokalista praktikum. Számomra erről szól Orbán Balázs új könyve, a Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája. Szerzőnk értékelése szerint az Egyesült Államoknak, valamint stratégáinak és teoretikusainak sem lehet kérdés, hogy a globalizáció amerikai korszaka a végéhez közeledik. 

A szemünk előtt kibontakozó blokkosodást nem rendszertani szükségszerűségnek, hanem tudatosan kép­viselt és erősített nyugati stratégiának látja, holott – bármilyen meglepően hangzik is – Amerikának, Európának és Magyar­országnak e területen pontosan ugyanaz az érdeke. Az, hogy ne következzen be. Ha csak a számokat nézzük, nem nehéz belátni a szerző igazságát: egy blokkosodó, azaz magába zárkózó Nyugat nyolcadakkora piacot jelent, mint a feltörekvő országok világrészei. Képes lehet-e egy tízmilliós közép-európai ország arra, hogy – a könyv fordulatával élve – „megfordítsa a dolgok logikáját”? 

A kötetben bemutatott koncepció legérdekesebb vetülete a keystone state (kulcsország) fogalmának bevezetése a magyar stratégiai gondolkodásba. Ez a titokzatosan hangzó, csábító országkategória – az ilyen esetekben megszokottól eltérően – nem valamely divatos nyugati elemző kétes életidejű próbálkozása valami eredetire, hanem egy Kínától az Egyesült Államokig a glóbusz minden pontján egyre gyakrabban leírt új megfigyelés egyik elnevezése.

Lényege, hogy a változó természetű nemzetközi kapcsolatokban már nem csak a méret, a népesség vagy éppen a természeti erőforrások határozhatják meg egy országnak a hierarchiában elfoglalt helyét.