Nem az űrben, inkább a víz alatt várható orosz fenyegetés

Az elmúlt napokban komoly figyelmeztetések hangzottak el Oroszország űrbéli képességeiről. Ezeknek persze voltak politikai okai is, felrázni a Nyugat békéért kiáltó részét a háborús fáradtságból. A fenyegetést abban látták, hogy egy az űrben felrobbantott atomtöltet nagyon könnyen elektromágneses impulzust idézhet elő, amivel lerombolhatja a műholdak konstellációját, a navigációs és hadviselési képességüket. Bár azt elismerik, hogy Oroszországnak talán még nincs meg erre a képessége, mindenesetre lehet aggódni.  

Egy még sebezhetőbb infrastruktúrára hívta fel a figyelmet a Bloomberg összeállítása. Ez a tenger alatti kábelek rendkívül sérülékeny együttese, amely a világ összeköttetésének a gerincét adja. Egy támadás fenyegetné a globális kereskedelmet, a világ katonai készenlétét és logisztikáját, valamint magát az internetet is.  

 Egy 2017-es jelentés szerint ezek csak néhány egymástól távol lévő, part menti helyen kapcsolódnak a szárazföldre, és gyakran minimális védelemmel ellátottak.   

Tévedés az a közhiedelem, hogy az internet főképp az űrben lévő műholdak által működik. A rendszer üzemeltetéséért viszonylag csekély számú mélytengeri kábel a felelős. 

Egy brit jelentés szerint Moszkva már megkezdte a Nyugat nemzetbiztonságilag gyenge pontja, az Atlanti-óceán víz alatti infrastruktúrájának szondázását. Illetve arról is írnak, hogy Kína megerősíti a tenger alatti védelmét, ami része annak a szélesebb körű törekvésének, hogy katonai nagyhatalommá váljon. Más államok, köztük Irán és Észak-Korea oly módon fejlesztik a tenger alatti katonai képességeiket, amelyek szintén veszélyeztethetik ezt a kritikus infrastruktúrát.   

Egyébként James Stavridis, az Egyesült Államok haditengerészetének nyugalmazott admirálisa, a NATO volt legfelsőbb parancsnoka jegyzi a Bloomberg cikkét, aki egy évtizeddel ezelőtt sokkal jobban aggódott a terrorizmus miatt. Akkoriban az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének katonai parancsnokaként ő irányította az értékeléseket arról, hogy az al-Kaida és hasonló szervezetek képesek-e megzavarni a globális gazdaságot a kábelek megtámadásával, és akkor azokra a pontokra helyezték a hangsúlyt, ahol a kábelek partot érnek. Valószínűtlennek tartották, hogy a terroristacsoportok le tudnának menni a tengerfenék mélyére is.  

Manapság viszont, amikor az USA, Kína és Oroszország között újra veszélyes nagyhatalmi verseny bontakozott ki, a rendszer teljes szerkezete veszélybe került. Különösen az orosz tengeralattjárók és néhány felszíni kutatóhajójuk valószínűleg képes a kábelek nagyon mélyen fekvő szakaszait is elérni. Akár megsemmisíteni, akár az adatok manipulálása céljából lehallgatni.  

Az admirális szerint elsőként tudatosítanunk kellene, hogy mennyire sebezhetők ezek a víz alatti kommunikációs rendszerek. Több olyan hadgyakorlatot kellene végezni, amely tanulmányozza a sebezhetőségeket, és felméri a leggyengébb pontokat. 

Javasolja a kábelek védelmére alkalmazott technológia bővítését is. Ugyan az eddigi védőburkolatok rétegei kitűnően szigetelnek, ezeket ki kell egészíteni új típusú anyagokkal, amelyekkel keményebb réteget kaphatnának a kábelek. Ezen kívül minősített „sötét kábeleket” kellene lefektetni, amelyeket a mindennapokban nem használnak, de a főhálózat elleni támadás esetén bekapcsolhatók lennének.  

Szerinte olyan adattömörítési koncepciókat is fel kellene tárni, amelyek idővel lehetővé tennék a világűrben működő alternatívák nagyobb mértékű használatát. Az áttörést jelentő átviteli rendszerekkel lehetséges lenne a hosszú távú légköri rendszerek használata is, sőt még a léghajóknak is szerepük lehet. A lényeg az, hogy további lehetséges megoldásokat kell feltárni.  

„Fejleszteni szükséges a saját tenger alatti rendszereinket, beleértve a nukleáris tengeralattjárókat és a tenger alatti pilóta nélküli járművek új osztályait, amelyek képesek az ellenséges hajókkal szemben fellépni. 

 A partnerekkel közösen el kell végezni a tengerfenék mélyebb feltérképezését is, amelynek eddig csak a 20 százalékát készítettük el nagy felbontásban” – írja az admirális.  

Szerinte a fegyverzet-ellenőrzési intézkedéseknek is lehet szerepe, hasonlóan a nukleáris fegyverekhez vagy az általános tengeri műveletekhez. Tekintettel arra, hogy ezek a rendszerek mennyire kritikusak az általános világgazdaság szempontjából, elképzelhető, hogy az USA és Kína megegyezhet a kábelhálózatokba való beavatkozás tilalmában. Mivel az ázsiai nagyhatalom egyre bővíti az arzenálját, ezen a téren talán több a lehetőség a kompromisszumra, mint az atomfegyverek esetében.  

Mivel Oroszországot leválasztották a globális kereskedelmi rendszerről, ennek van egy sajnálatos mellékhatása: Moszkva számára sokkal kisebb lesz a motiváció arra, hogy visszafogja magát. Persze az admirális reménykedik, hogy idővel a kereskedelem virágzását lehetővé tevő rendszerek védelmére irányuló globális nyomást az olyan páriákkal szemben, mint Oroszország, Észak-Korea és Irán is ki lehet fejteni.  

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.