A végzetkalkulátornak elkeresztelt találmány azonban nem váltott ki osztatlan lelkesedést.
Szeretné megtudni, hogy mikor fog meghalni? Erre a kérdésre sokan valószínűleg nemmel válaszolnának. A The Washington Post minapi cikke azonban arról számolt be, hogy bármennyire is ágálunk ellene, már erre is van lehetőség. A dán és amerikai tudósok valamivel emészthetőbb elnevezést találtak a találmányuknak, mint a rémisztő halál- vagy sorskalkulátor, az ugyancsak terjengősre sikeredett név így hangzik: „az életesemények sorozatainak felhasználása az emberi sorsok előrejelzésére”.
A múlt hónap végén a Nature Computational Science folyóiratban megjelent írás összegezte az elért eredményeket. A cikk „azonnal a leghíresebb dán elmélkedéssé vált a halandóságról a »lenni vagy nem lenni' óta«” – ezzel a poénnal próbálta meg lazábbra venni a témát a washingtoni lap.
Ezt is ajánljuk a témában
Jó néhány iparágban, köztük az egészségügyben is több területen vehetik hasznát a szakemberek a mesterséges intelligenciának (MI). A folyamatos fejlesztésének és a különböző területeken történő tesztelésének köszönhetően újabban már a depressziót is képes hatékonyan felismerni az MI, akár MRI-felvételek elemzésével. Sőt, a kutatások szerint az okosóránk is képes előre jelezni a betegséget.
A nemzetközi sajtóban azóta számos cikk látott napvilágot a „halálkalkulátorról”, ahogyan jó keresztapaként azt az amerikai The New York Post és a brit Daily Mail nevezte. De hogyan is működik? Amerikai és dán tudósok a USA Today szerint „a ChatGPT-hez némileg hasonló automatikus tanulási modellt” hoztak létre.
Ez pedig a meglévő információkat felhasználva próbálja megjósolni a jövőbeli eseményeket. Ezek az adatok olyan változókat tartalmaztak, mint a jövedelem, a foglalkozás, a lakóhely, az orvosi előzmények, az elszenvedett betegségek, beleértve a sérüléseket és a terhességeket.
Az eredmény egy olyan modell lett, amely képes előre jelezni az egyén korai halálának valószínűségét.
Az algoritmus számos olyan tényezőt azonosított, amelyek potenciálisan korai halálozáshoz vezetnek, mint például a mentális betegségek, vagy épp a kemény fizikai munka. Ezzel szemben a hosszabb várható élettartammal összefüggők között szerepelt a magasabb jövedelem vagy a vezetői pozíció.
A Life2vec nevű modell „több mint 6 millió dán adatait – életkor, egészségi állapot, oktatás, foglalkoztatás, jövedelem és egyéb életesemények – elemezte, amelyeket az ország kormánya bocsátott rendelkezésre.
Sune Lehmann, a Dán Műszaki Egyetem hálózatok és komplexitástudomány professzora a Northeastern Global News amerikai honlapnak elmondta, hogy „egy emberi élet teljes története bizonyos értelemben úgy is felfogható, mint egy nagyon hosszú mondat, amely leírja, mi történt az egyénnel”.
A jóslatokat ezeknek az élethelyzeteknek az eseménysorozatokba átírt elemzése alapján készítették.
Mindezen információk összevonásával az eszköz az esetek 78 százalékában helyesen megjósolta a 2020-ig – vagyis a vizsgálat kezdetét követő négy év alatt – bekövetkező haláleseteket.
Lehmann professzor azonban rámutatott, hogy az érintettek egyike sem kapott tájékoztatást a saját halálára vonatkozó előrejelzésekről. „Ez valóban felelőtlenség lett volna” – mondta. A kutatás mögött álló tudósok azt is hangsúlyozták, hogy meg kell védeni minden olyan individuum személyes adatait, akinek az életútját a Life2vec elemezni fogja.
Az adatvédelmi aggályok miatt a rendszer jelenleg nem áll rendelkezésre nyilvános vagy vállalati használatra.
A dán törvények megtiltják azt, hogy a Life2vec-et magánszemélyekre vonatkozó döntések meghozatalára használják, például biztosítási szerződések vagy munkaerő-felvételi döntések meghozatalára.
Az előre jelző modell alkotói „kevésbé kész termékként, mint inkább egy beszélgetés kiindulópontjaként” tekintenek a találmányra – olvasható a Northeastern amerikai egyetem honlapján. Ám sokan a kétségeiket hangoztatják arról, hogy ilyen egyszerűen korlátozni lehetne a vállalatok vagy magánszemélyek hozzáférését a halálkalkulátorhoz. Mint minden mesterséges intelligencia terméknél, itt is felmerül az a nyugtalanító kérdés: vajon az ember csak jóra fogja felhasználni ezt a tudományos előrelépést?
Eddig sem sok dolog maradt titokban, ezután pedig szinte semmi. Ha valakinek szüksége lesz erre a találmányra, akkor megtalálja a módját annak, hogy megalkossa a sajátját, amely majd elindul világ körüli útjára.
Amit ez a kutatás feltár, „az rossz hír az emberi egyediség hangoztatói számára” – elemezte a Washington Post. Mire alapozza a lap ezt a véleményét?
„Évtizedek óta az egyik fő érv a mesterséges intelligencia alkalmazása ellen az volt, hogy az ember túl különleges, túl varázslatos ahhoz, hogy mintázatokra és valószínűségekre lehessen leegyszerűsíteni.”
„De – folytatta az újság –
ezek az eredmények éppen az ellenkezőjét mutatják.
„A bizonyítékok egyre csak gyűlnek. Amit teszünk, az reprodukálható, mert folyamatosan ismételjük magunkat. Más szóval a halálunk is kiszámítható, mert mi magunk is kiszámíthatók vagyunk.”
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Pixabay
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében mondták ki bűnösnek.
Alkotásaival számos hazai és nemzetközi filmdíjat nyert el.
Jó eséllyel úgy vélné, túl sok minden nem változott, csak kevesebb helyen lehet sétálni, és több helyen biliárdozni.
Mutatjuk, mennyiért árulják Törőcsik Mari velemi otthonát, ahol megállt az idő.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Boldog megsemmisülést és teljes felejtést neki!
Fontos mérkőzéseket kell kihagynia Kerkez Milosnak.
Egy közeli évet jelölt meg a volt miniszterelnök, aki Magyar Péterről is elmondta a véleményét.
