Kína a globális szénfogyasztás feléért felel, mégsem ő az első helyezett.
2023. augusztus 07. 08:40
6 p
2
0
2
Mentés
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Bár minden a zöldátállásnak, a nulla kibocsátásnak és a klímacélok megvalósításának lett alárendelve, a globális szén-dioxid-kibocsátás mennyisége több mint elkeserítő a nemes eszmék füstös árnyékában.
A fosszilis tüzelőanyagok a globális energiafelhasználás 80 százalékát teszik ki, a klímarombolásban pedig változatlanul központi szerepet játszik a világ legolcsóbb és legszennyezőbb energiahordozója, a szén.
A Visual Capitalist infografikája a fosszilis energiahordozóktól leginkább függő országokat mutatja be, a szénfogyasztási arányokat állítva a középpontba. Vagyis nem azt vizsgálja, hogy melyik ország fogyasztott több szenet, hanem azt, hogy a saját energiaellátásán belül mekkora szerepet kapott tavaly a szén.
Tízből tizen Kínát tippelnék a szénfüggőség első helyezettjeként, de Peking nem merült annyira el a fekete átokban, mint Dél-Afrika, amely energiaellátásának a 69 százalékát a szén égetéséből nyeri. Kína „mindössze” 55 százalékkal a második, ám ez a szám azt jelenti, hogy egymaga 4 milliárd tonna feletti szenet fogyasztott el 2022-ben, vagyis többet, mint a világ többi része együttvéve. India a harmadik, megközelítőleg akkora szénfüggéssel, mint Kína, őt Indonézia követi 45, majd Vietnam szintén 45 százalékkal.
Rozsdazöldek
Nem okoz meglepetést Lengyelország hatodik helyezése: barátaink legendás szénfüggőségekomoly meglepetést és problémákat okozott, amikor tavaly Varsó ragaszkodott ahhoz a legjobban, hogy az orosz szénre is vessen ki szankciókat Brüsszel, majd a kritikus hiánnyal szembesülve a lakosságot kezdte el spórolásra biztatni.
A top 10-ben egyébként ez az egyetlen európai ország, a listát tovább böngészve azonban ráakadhatunk Németországra a tizennegyedik helyen. Európa legnagyobb gazdaságában a szén még mindig a teljes energiafogyasztás 18,9 százalékát teszi ki. Berlin az orosz energiától való függetlenedéssel párhuzamosan bezárta az atomerőműveit, majd e zseniális húzás után elkezdte csúcsra járatni a szénerőműveit – így lett tavaly a harcos zöldből az EU egyik legklímapusztítóbb országa. Némi vigasz: 2012-ben ez az arány még 24,9 százalék volt.
Kormos évek jönnek
A szénfogyasztás egyébként 2022-ben rekordot döntött: először lépte át globálisan a 8 milliárd tonnát, ráadásul úgy, hogy egyes országok semmit nem tudtak kezdeni a csökkentési tervekkel. India például évi 6 százalékos szénfogyasztási növekedést produkált, ami azt jelenti, hogy 2007 óta megduplázta a szénégetését.
A fejlett országok szénzabálása ugyanakkor jól láthatóan csökkent. Az Egyesült Államok fogyasztása csaknem 50 százalékkal esett vissza a 2010-es évek elejéhez képest, most pedig további drasztikus zsugorodás várható, az inflációcsökkentő törvény (IRA) ugyanis 370 milliárd dolláros támogatást nyújt az amerikai vállalatoknak az elektromos és zöldátálláshoz.
Európában Franciaország csökkentett drasztikusan, ott az energiafogyasztás mindössze 2,5 százaléka szénalapú, amely már csak a fele az ezredfordulón mértnek. (Igaz, Németországgal ellentétben Párizs az atomenergia felhasználásának kiterjesztését szorgalmazza.)
A fejlett országok csökkentését azonban elnyomja a feltörekvő gazdaságok egyre növekvő szénéhsége. Ez pedig nem jó hír a klímacélok szempontjából. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint a szén iránti kereslet a tavalyi, vagyis az eddigi legrosszabb szinten marad, egészen 2025-ig.
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
Franciaország, Magyarország és Szerbia különutas Kína-kapcsolata megbontja az európai egységet, és gyengíti az EU-t – erre játszik az oroszok háborúját támogató Peking – írja a Die Welt szerzője.
A nyugati vágyvezérelt gondolkodás szerint a háború után Oroszország visszatér majd a nyugati orientációhoz, hiszen az európai kultúrkörbe tartozik – a valóság azonban nem ez.
A jelenlegi kulturális háborúk alatt a nyugati világ sosem látott nyomás alatt áll, hogy ne csak a vallásától, hanem minden történelmi eredményétől is elforduljon.
A fenti grafikont nézve teljesen logikusnak tűnik, hogy a zöldek a végsőkig harcolnak a műanyag fülpiszkálóval szemben. A csecsemő , mint potenciális eldobható pelenka gyáros és a műanyag szívószál sem kerülheti el a derék zöldek jogos dühét. A kólagyárak közben köszönik, jól vannak.