Egy változó világban az országok közötti szolidaritás fontossága állandó marad, mondta Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője kedden a dél-kínai Hajnan szigetén fekvő Boao városban rendezett ázsiai gazdasági konferencia (Boao Forum for Asia - BFA) nyitó plenáris ülésén videokapcsolaton keresztül.
Georgieva emlékeztetett: az IMF – a kormányzatok beavatkozásának és az oltási programok sikerében bízva – 6 százalékos globális növekedést valószínűsít idén, míg 2022-re 4,4 százalékos bővülést jelzett előre. Figyelmeztetett azonban: a helyreállást nem szabad adottnak tekinteni, minthogy az országokon átívelően, illetve az egyes országokon belül is veszélyes vagyoni eltérések mutatkoznak.
„Amíg a válság velünk van, sérülékeny háztartások és életképes cégek egyaránt rászorulnak a folyamatos támogatásunkra”
– fogalmazott.
Úgy vélekedett, hogy a helyreállás felé haladva a kormányzatok fokozatosan kivezethetik a támogatási programokat, ezzel párhuzamosan azonban a foglalkoztatási támogatás, valamint a célzott átképzési programok folytatását javasolta, különösképpen a válság által leginkább sújtott csoportok, mint az alacsonyan képzettek, a fiatalok és a nők számára.
Beszélt arról is, hogy a világjárvány felgyorsította a digitális átállást, kiemelve, hogy
Ennek a lehetőségnek a megragadására – mondta, – a kormányzatoknak növelni kellene az okos közberuházásokat, különösen a digitális képességek és infrastruktúra terén.
Georgieva hangsúlyozta továbbá: az egész világot egyaránt érintő változás az átállás az alacsony szénkibocsátással járó, fenntartható fejlődésre a klímaváltozás ellensúlyozása érdekében. Az IMF vezetője üdvözölte Kína célkitűzését, miszerint 2060-ra szénsemlegessé kíván válni. Kiemelte: az IMF elemzése szerint az összehangolt törekvés a zöld infrastruktúra felé a szén árazásával együtt a következő 15 évben évi 0,7 százalékkal emelheti a globális GDP-t, ráadásul több millió új munkahely teremtéséhez járulhat hozzá.
Az idén április 18. és 21. között megrendezett éves konferenciát a járványhelyzetre való tekintettel részben az interneten keresztül tartják, miközben a helyszínen mintegy 60 ország és térség több mint 2600 küldötte vesz részt. A részvevők számának köszönhetően a 2001-ben alapított fórum az év első, nagyszabású nemzetközi konferenciája.
A fórumon kiadott tanulmány szerint Ázsia gazdasági növekedése idén legalább 6,5 százalék lesz a tavalyi 1,7 százalékos csökkenés után. A térségben Dél-Ázsia gazdasági teljesítménye nő a legjelentősebben, 9,7 százalékkal, Kelet-Ázsia GDP-je pedig várhatóan 6,5 százalékkal bővül. A jelentés rámutatott arra, hogy Ázsia gazdasági súlya egyre nagyobb a világgazdaság egészében. Vásárlóerő-paritáson a térség részesedése a világgazdaságból 47,9 százalékos lesz az idén a 2017-es 45,3 százalékkal szemben.
A Nemzetközi Valutaalap nemrég ismertetett tavaszi jelentésében 7,8 százalékos gazdasági növekedést becsült a régióra.
(MTI)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Az ellenzéki professzor nemcsak politikai szereplőként nyilvánul meg, hanem hitelességi deficittel is küzd. Oláh Dániel írása.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
