Megoldatlan területi viták: szerte Európában vannak még puskaporos hordók

A területi viták meggondolatlan bolygatása súlyos politikai és jogi következményekkel járhat – a kérdés az államok szuverenitását, területi integritását érinti,  a nemzetközi jog és a nemzetközi biztonság, illetve a jogrend, a stabilitás felrúgásával is fenyeget.

Mégis, ezek eleven ügyek, amelyek 

megnehezítői lehetnek, rosszul rendezett voltuk millió életét károsíthatta meg, milliók igazságérzetét sérthette meg. 

A jelenleg zajló orosz-ukrán háború által érintett ukrajnai területi konfliktust, illetve a Magyarország területvesztését eredményező trianoni diktátumokat (közismertsége miatt) az alábbi felsorolás nem tartalmazza.

Görög-török ütközések Cipruson

Ciprus Görögországgal való egyesítésére 1974-ben a ciprióták sikertelen kísérletet tettek, Törökország ezt katonai eszközökkel akadályozta meg, a török befolyás alatt lévő szigetrészen 1983-ban egyoldalúan kikiáltották az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot – az entitást csak Törökország ismeri el, a nemzetközi közösség a 2004-ben EU-taggá vált Ciprus részének tartja. 

Az ENSZ és a ciprusi kormány terve az, hogy 

a török ciprióták azonban a nemzetközi elszigeteltség ellenére is kitartanak a két-állami megoldás mellett.

Az Imia (görögül) vagy Kardak (törökül) néven emlegetett lakatlan szigetek az Égei-tengeren a keleti görög szigetek és a török partvidék között fekszenek. Több 20. századi szerződés görög fennhatóságúnak ismerte el, de az 1990-es években több összetűzés történt a két állam parti őrsége között, a török állam a felségvizek meghatározásánál használta új módszerek alapján megkérdőjelezi a görög fennhatóságok.

Francia-olasz vita: kié a Mont Blanc?

A Mont Blanc hegycsúcsának ellenőrzése fölött a két állam vitában áll: a franciák szerint az francia terület, az olaszok szerint közös ellenőrzésű terület.

Brit-spanyol harc Európa kapujáért

Gibraltár az Egyesült Királyság 6 négyzetkilométernyi tengerentúli területe. A britek 1704-ben a spanyol örökösödési háború idején szerezték meg, a spanyol királyság az Utrechti megállapodásban lemondott a területről. 

– ennek az érvnek egy 1967-ben, majd egy 2002-ben rendezett népszavazás is érvényt szerzett: a túlnyomó többség elutasította a spanyol szuverenitást. A konkrét határvonalakról azonban máig vita van.

Brit-ír vetélkedés egy lakatlan szigetért

Rockall egy lakatlan mini sziget az Atlanti-óceán északi részén 300 kilométerre az ír és a skót partoktól. Mivel Skóciához fekszik közelebb, az Egyesült Királyság tart rá igényt a felségvizekről szóló szabályozás alapján. 

Írország azonban éppen ezt az elvet nem látja megalapozottnak, hiszen egy állam part menti vizei 22 kilométeres távolságig tartanak, attól beljebb már tengeri gazdasági övezetek lehetnek csak, emberi tevékenységre alkalmatlan sziklák azonban ez utóbbinak nem lehetnek alanyai.  

Spanyol-portugál határkérdések

Olivenza és Vila Real települések a két állam határán fekszenek, egy 750 négyzetkilométernyi terület – a spanyolok 1801-ben foglalták el a térséget, és bár az 1815-ös bécsi szerződés Portugáliának ítélte, Spanyolország a mai napig nem teljesítette szerződéses kötelezettségét arra hivatkozva, hogy a megállapodásnak nincs végrehajtási záradéka. 

A lakosság a mai napig őrzi portugál hagyományait, a fiatalabb nemzedékek azonban csak spanyolul beszélnek már. 

Szerb-horvát háborúzás

A Jugoszlávia felbomlása utáni területi viták alapja az, hogy 

míg a horvátok a folyó régi, folyószabályozás előtti, történelmi medervonalát.

Ezen különböző értelmezések alapján a Duna menti területen a horvát Eszék-Baranya járás egy részét a szerbek, a szerb Dél-Bácska járás egy részét pedig a horvátok vitatják. A Dunán mint vízi határon fekszik két sziget, Sarengradi és Vukovari sziget – mindkettő területén a szerb hadsereg, majd a szerb rendőrség teremtett szerb fennhatóságot, de ezt sem Horvátország, sem a nemzetközi jog nem ismerte el.

Szlovén-horvát tengerpart-vita

A két volt jugoszláv tagállam közötti feszültségek forrpontja hosszú évekig a Piran-szoros körüli vita volt. A konfliktusnak egy kényszerítő körülmény vetett véget: Szlovénia blokkolta Horvátország EU-csatlakozását, így Zágrábnak bele kellett mennie az egyezségbe: egy választottbíróság döntse el a peres kérdést. 2013-ban Horvátország az EU tagja lett, 2017 pedig az ügyben eljáró döntőbíróság úgy ítélt, hogy 

 – a vita azonban még ma is él.

A horvátok számára stratégiai fontosságú Sveta Gera-i katonai bázist a délszláv háborúk kirobbanása idején szlovén katonák szállták meg, a horvátok azonban le voltak kötve a szerbekkel való harcokban, így hagyták a vitát. 2017-ben egy döntőbíróság Horvátország történelmi területi jogait erősítette meg, de döntésének nem volt kényszerítő hatása, így a mai napig szlovén ellenőrzés alatt áll.

Bosnyák-szerb ütközés

A 350 kilométer hosszú Drina folyó nagy része természetes határ Szerbia és Bosznia-Hercegovina között, a folyam vonalán több szárazföldi terület vitatott hovatartozású, ráadásul úgy, hogy két szerb többségű terület között alkot vita tárgyát: Bosznia két államalkotó entitása közül a boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia között. 

A vitatott területek két vízerőművet érintenek, a Zvornik-i és Bajina Basta-i erőművet, illetve egy olyan területet is, amelyen a Belgrád-Bar vasút nyomvonala haladna.

Ukrán-román kérdőjelek

A román K sziget, ukránul Nova Zemlja egy 7 kilométer hosszú lakatlan sziget a Duna-delta Fekete-tengeri kijáratánál. Eredetileg a román felségvizeken fekszik, 

azóta a sziget csupán 40 százaléka fölött áll fenn román fennhatóság.

Nyitókép: Török ciprióta házaspár néz át a két ciprusi entitást elválasztó kerítésen Nicosiában 2004. április 25-én  (forrás: NICHOLAS KAMM / AFP)