Az elmúlt hetekben több iraki kurd halt meg a belarusz-lengyel határon, ahol a fagyos erdőkben rekedtek, miközben megpróbáltak az Európai Unióba jutni. Ennek előzménye, hogy Iraki Kurdisztán belarusz nagykövetségén, majd utazási irodákban,
több ezer euró ellenében „hivatalosan” szervezték meg az emigrálni szándékozó kurdok Minszkbe, majd a belarusz-lengyel határra történő utazását.
az emigrálni szándékozó kurdok Minszkbe, majd a belarusz-lengyel határra történő utazását.Iraki kurdok ezrei éltek a kínálkozó lehetőséggel, nem számolva a rájuk váró zord belarusz körülményekkel. Joggal tehetjük fel a kérdést, miszerint Iraki Kurdisztán Autonóm Régióból – amely bővelkedik az olajban és viszonylag biztonságos – miért akar ennyi ember ilyen szintű kockázatot vállalva útnak indulni?
Iraki Kurdisztán 1991 óta Irak autonóm régiója, saját törvényhozással, kormánnyal és hadsereggel (Pesmerga) rendelkezik. Fővárosa az 1,4 millió lakossal bíró Erbíl. Bevételei legfőképpen az olajiparból, a mezőgazdaságból és a turizmusból származnak. A szakértők szerint a régió relatív stabilitásának és békéjének, valamint liberálisabb és piacorientáltabb politikájának köszönhetően gazdaságilag sokkal fejlettebb Irak más részeihez képest.
Ugyanakkor az Iszlám Állam terrorszervezet ellen folytatott küzdelem, valamint a koronavírus járvány kitörése alaposan megtépázta az országot mind gazdasági, mind szociális vonatkozásaiban.
A kurdok számára az olajtól való függés is további problémát okoz, amit kormányuk úgy próbál meg kezelni, hogy gazdasági forrásainak diverzifikálására törekszik. Mindemellett autonómiájuk sem tekinthető teljesnek, mivel az 1991-ben megállapodottaknak megfelelően a büdzséjüket tekintve a központi iraki kormányzatra vannak utalva. A Szaddám-rezsim 2003-as bukása után a kurdok részesedése az iraki költségvetésből 17 százalék volt, amit Bagdad 2017-ben 12 százalékra csökkentett, majd ebben az évben 13,9 százalékra emelt. A százalékos arány Iraki Kurdisztán lakosságszámán alapul, de Erbílnek az egyezség szerint cserébe át kell adnia Bagdad számára az olajból- és nem olajból származó bevételeinek egy részét.
2021 eleje óta legalább 40 ezer iraki hagyta el az országot, akiknek 70 százaléka a kurd térségből származik.
.Ez utóbbi beszédes információ, és rávilágít arra, hogy egész Irak súlyos szociális és gazdasági válságon megy keresztül. Az Irakból való kivándorlás az 1990-es évek óta fokozódik, de az Egyesült Államok vezette 2003-as inváziót követően lelassult, majd az Iszlám Állam terrorszervezet 2014-es térnyerésével ismét növekedésnek indult. Egyébként fontos megemlíteni, hogy az iraki reguláris hadsereg és a síita milíciák mellett, a kurd Pesmerga nagy szerepet vállalt a terrorszervezet kiűzésében és felszámolásában, ami Kurdisztánnak sok forrását emésztette fel. Azonban éppen a sok évtizede folyó háborúskodás, valamint a nyugati életstílus közelsége (lásd: internet és okostelefonok megjelenése) is hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalabb generációk egy része már nem feltétlenül találja meg a helyét a kurdok tradicionálisan militarizált társadalmi struktúrájában.