Egy londoni áruház 123 milliós Vasember-ruhákat forgalmaz.
Vasember, a Marvel szuperhőse ruhájával bővült a londoni Selfridges áruház kínálata: a testtel irányított, sugárhajtású ruhából mindössze kilenc darabot bocsátanak áruba, darabját 340 ezer fontért (123 millió forint).
A Vasember-ruha a pilóta karjára és hátára erősített, öt darab, kerozin hajtotta mikrogázturbinából, valamint háromdimenziós nyomtatással készült részekből áll. Az öltözéket a test mozgatásával lehet irányítani.
A csaknem 27 kilogrammos ruhát az igazi Vasemberként is emlegetett brit feltaláló, Richard Browning által alapított Gravity Industries nevű technológiai vállalat készíti.
Az öltözék óránként 51 kilométeres sebességgel tud száguldani és 3658 méter magasra képes felrepülni, noha a Selfridges közelében tartott szerdai bemutatón Browning mindössze néhány méter magasra emelkedett vele biztonsági okokból.
Browning szerint a ruha percenként négy liter üzemanyagot fogyaszt lebegő helyzetben, vagyis 3-4 percig kényelmesen lehet repülni vele. A cég jelenleg azon dolgozik, hogy meghosszabbítsa a repülési időt.
Az érdeklődők alaposan szemügyre vehetik az öltözéket az áruházban és le is tesztelhetik azt a VR (virtuális valóság)-technológia révén. Akik úgy döntenek, hogy meg is vásárolnak egy öltözéket, képzést kapnak a használatáról. A Vasember-filmekben Robert Downey Jr. alakítja a szuperhőssé átalakuló Tony Stark milliárdos gyáriparost.
(MTI)
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
Akik olyannyira vágytak a repülő taxik megjelenésére, most megint el kell tolniuk a nagy esemény dátumát: 2024-es párizsi olimpiai játékokon valószínűleg az ilyen bérjárművek aligha fognak repkedni. Továbbra is hiányoznak az európai biztonsági engedélyek ahhoz, hogy az egyik sporteseményről a másikra utazhassunk légi taxival.
Magyar azzal lehetne „messiása” a kormányváltóknak, ha hozzátenne az eddigi ellenzéki szavazatokhoz, és nem megfelezné azokat.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
