Így mutat az erőd és benne a várkastély. Szent László óta áll itt erődítmény.
2018. augusztus 15. 17:28
p
0
0
4
Mentés
A vár bejárata
Megnéztük a 2009-2015 között felújított nagyváradi várat. Az ötszögű erődítményben valójában most is folynak munkálatok, az erőd által rejtett várkastély belső udvarára például kövezés miatt nem lehet bemenni. A nagyváradi várat Ceaușescuék igyekeztek minél jobban eltakarni, így viszonylag központi fekvése ellenére ma inkább félreesőnek tűnik az elhelyezkedése, hiába van közel a kolozsvári országútra kivivő utakhoz.
A bejárattól jobbra álló erődbástya
A felújítás más tekintetben is folytatódik: a nagyváradi önkormányzat a nyáron megszavazta a váradi vár Csonka- és Bethlen-bástyájának, a várfal egy részének, valamint az F épületnek a felújítását.
Erődbástya a bejárattól balra
Szent László király 1083–1095 között építtette a váradi prépostsági monostort a mai vár helyén, amit a tatárok pusztítottak el, s utána a váradi püspök kezdte el újjáépíteni. 1474-ben a törökök, 1514-ben Dózsa Györgyék ostromolták meg. Ezek után Martinuzzi György erősíttette meg a várat. 1557-ben az Izabella királyné pártján álló erdélyi hadak elfoglalták a várost és a várat, amit 1569–1570-ben helyreállítottak. 1598-ban megint megostromolták a törökök.
Az erődön belül áll az ötszögű várkastély
Bethlen Gábor 1613-ban elkezdette a vár kijavítását. 1660-ban újra a törökök ostromolták az erődítményt, amit végül a védők feladtak. 1664-ben Rákóczi László megpróbálta visszafoglalni, sikertelenül. 1689-ben Lajos Vilmos badeni őrgróf is eredménytelenül ostromolta, s végül 1692-ben vette be Heisler tábornok. A császári sereg elkezdte a vár kijavítását. Az 1720-as években az építkezés folytatódott; az épületek az 1754-1755 és 1775-1777 között végzett munkálatok során nyerték el mai formájukat.
A várban működik a szlovák konzulátus
Az 1836-os nagyváradi tűzvész a várban is jelentős károkat okozott. Az 1848–49 során a várban állomásozó császáriak a szabadságharc oldalára álltak. 1848-ban az országgyűlés elhatározta, hogy a várat katonai bázisként használják. 1857-től a vár közvetlen katonai hasznosítása megszűnt, a továbbiakban csak kisegítő létesítményként működött. 1883-1887 között felújították. A két világháború között csendőriskola működött benne.
1947-1952 között a fejedelmi kastély északi szárnyát átmeneti lágerként használták. 1945–1989 között szintén katonai létesítmények működtek benne, de 1975 után több nagykereskedelmi raktárnak is helyet adtak; ekkor kezdődött a kastély állagának romlása.
Az ötszögű erőd három oldalát park veszi körbe, ez volt egykor a várárok, feltöltve vízzel, amit a vár mellett folyó Sebes-Körösből vezettek a vár köré.
Megnézhet egy videót is arról, hogyan nézett ki a vár a 15. században.
Óriási, 2009 óta zajló terepi munka és műszeres vizsgálat áll a mohácsi csatatér azonosítása mögött – így foglalható össze a sikersztori háttere régészek, történészek elmondása alapján.
Romániában is nagy a tétje a június 9-i választásoknak: sok múlik azon, hogy a magyarok lakta településeken a helyi közösségeknek mekkora képviselete lesz. A választás tétjéről, az eddigi eredményekről és a jövőbeli terveiről is kérdeztük Szatmárnémeti polgármesterét, Kereskényi Gábort.
A professzor szerint az újabb elméletek csak a régiek felfrissítései, sem a hun-török eredet, sem a „szökevény székelyek” teóriája nem tartható, az archeogenetika pedig komoly előrelépést hoz majd.
Óriási, 2009 óta zajló terepi munka és műszeres vizsgálat áll a mohácsi csatatér azonosítása mögött – így foglalható össze a sikersztori háttere régészek, történészek elmondása alapján.
Saját pénzén újította fel a játszóteret a képviselő, erre feljelentette az önkormányzat https://444.hu/2018/08/15/sajat-penzen-ujitotta-fel-a-jatszoteret-a-kepviselo-erre-feljelentette-az-onkormanyzat