Nem az Országgyűlés, a Fővárosi Közgyűlés lesz az értelmes viták színtere
Bár nem úgy, ahogy ezt Karácsony Gergely gondolta, de létrejön az úgynevezett Budapest Köztársaság.
Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló jogszabály elfogadása után a parlament módosította a szomszédjogra, a gondnokságra, valamint a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó bizonyos szabályokat.
A jogszabály új nyilvántartási rendszert hoz létre a gondnokoltaknak. Emellett az új Ptk. új jogintézményként bevezeti az előzetes jognyilatkozat tételét, ezért a gondnokoltak nyilvántartási rendszerét ezzel is össze kell hangolni. Az előzetes jognyilatkozat lényege, hogy a még cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. A két országos nyilvántartás működtetésére és ennek érdekében az adatok kezelésére a törvény az Országos Bírósági Hivatal elnökét jelöli ki, mivel jelenleg is ő kezeli a gondnokoltak nyilvántartását.
A szomszédjogi szabályozás nem fog alapvetően megváltozni. Az elfogadott javaslat rendezi a használati jogokat a szomszédos telkek összevonása vagy egy telek megosztása folytán szomszédossá váló telkek esetében, továbbá védi a használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosának érdekeit, korlátozza a joggyakorlást akkor, ha a telekmegosztás tehernövekedést okozna, és szabályozza a használati jog terhe alóli mentesítés lehetőségét.
Változtatott továbbá a Ház a jogi személyek átalakulásának szabályain is, melyeket az új Ptk. márciusi hatálybalépését követően kell majd alkalmazni, a társaságoknak azonban nem kell azonnal változtatniuk a létesítő okiratukon, ezt elegendő lesz akkor módosítani, amikor ezt maguktól is megtennék. A törvény meghatározza a társaságok egyesülésének, szétválásának, átalakulásának általános, valamint társasági típusonkénti részletszabályait.