A tihanyi bencés monostort alapító I. András király családjának – és feltételezhetően magának az uralkodónak – a földi maradványai lehetnek azok a csontok, melyek tudományos vizsgálatairól András napján, november 30-án számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont szakemberei.
2021. december 08. 17:54
p
2
0
0
Mentés
Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban.
A magyar történelem zaklatott évszázadaiban, elsősorban a török hódítás következtében, középkori uralkodóink nyughelyének, illetve földi maradványainak azonosítása leginkább egy véget nem érő tudományos nyomozáshoz vagy egy sok évtizedes türelmet igénylő szakmai kirakós játékhoz hasonlítható. Ezért minden, a török kor előtti időszakhoz köthető, magyar királysírokkal kapcsolatos kutatási eredmény kiemelten fontos. Az utóbbi időkben Esztergomban IV. Béla nyughelyének helymeghatározásával kapcsolatban merültek fel újabb adatok. S immár egy évtizede tart a tudományos vita arról, hogy Szent László király első temetkezési helye lehetett-e a somogyvári Szent Egyed-monostor, vagy mindig is Váradon nyugodtak a hamvai, ahogyan azt a kutatók többsége ma is valószínűbbnek tartja.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont (ELKH BTK) vezetésével idén a tihanyi királykriptában végzett falkutatás és régészeti feltárás célja a korábbi, 1953-as kutatások hitelesítésén túl az ott található sírok korának minél pontosabb meghatározása, az átépítésekre és átalakításokra vonatkozó korábbi megfigyelések felülvizsgálata, valamint újabb megfigyelések, felfedezések leírása volt. Bár bizonyos tárgyleleteket nem tudnak sírokhoz kötni, a talált tárgyak jól szemléltetik, hogy az egyes korszakokban milyen célokra használhatták az altemplomot.
Egyes csontmaradványok biztosan a 11. századból származnak”
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.