A címben szereplő néhány szóval írhatjuk le tömören Peter Boghossian amerikai filozófus tevékenységét, aki nyíltan kimondja és megmutatja azt, amit mások még végiggondolni sem mernek: az amerikai tudományos élet nagy része a progresszív baloldali ideológiák túszává vált. A „félelem e kultúrája” nemcsak a tengeren túl, a brit egyetemeken is megfigyelhető.
2021. augusztus 25. 15:22
p
3
0
0
Mentés
„Lássuk tisztán, mivel állunk szemben: egy csoport szűk látókörű, kicsinyes ideológussal, akik foglyul ejtettek egy közintézményt, és eltökélték, hogy elpusztítják a nyugati civilizációt” – foglalta össze egy májusban tartott online konferencián, hogyan látja saját egyeteme, a Portlandi Állami Egyetem (PSU) helyzetét Peter Boghossian filozófiaprofesszor. Az amerikai tudományos élet egyik fenegyerekének számító Boghossian októberben a Mathias Corvinus Collegium vendégkutatójaként érkezik Budapestre.
Tudományos szempontok kontra sérelmek
A filozófiaprofesszor nevét leginkább az úgynevezett sérelemtanulmányok (grievance studies) tették ismertté világszerte. A filozófus két társával, a matematikus James A. Lindsay-vel és az angol irodalmat kutató Helen Pluckrose-zal közösen számos, tudományos szempontból légből kapott, de a baloldali identitáskultúra számára kedves témákkal foglalkozó és szakkifejezésektől hemzsegő kamutanulmányt jelentett meg sikerrel több neves folyóiratban 2017–2018-ban. A beadott húsz cikkből hét kiállta a szakmai ellenőrzés (peer review) próbáját, és négyet publikáltak is, majd a botrány kirobbanása után természetesen visszavonták őket.
A »félelem kultúrája« tartja fogságában a genderelmélethez kritikusan viszonyuló egyetemi oktatókat”
A sérelemtanulmány elnevezés abból a nyugati egyetemi világot, különösen a társadalomtudományokat egyre inkább jellemző jelenségből ered, hogy a tudományos szempontok helyett az a meghatározó kiindulópont, vajon az adott kérdésfelvetés sérti-e egyes csoportok, kisebbségek érzékenységét. Ez a megközelítés ellehetetleníti az álláspontok érdemi ütköztetését, egyfajta öncenzúrára késztet számos kutatót, ami erősen torzítja a tudományos munkát.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.