Damjanichné Csernovics Emília és Batthyányné Zichy Antónia számára a vallási és nemzeti elkötelezettség nem csupán eszméket jelentett: tettekre serkentő fontos alap volt.
2020. október 08. 04:00
p
0
0
0
Mentés
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Az 1848-as szabadságharcban elhunyt férfiak ezrével hagytak hátra özvegyeket. Ahogyan tizenhárom vértanúról – és a sokszor velük együtt emlegetett Batthyány Lajosról – jelentőségük okán külön is megemlékezünk minden évben, úgy több asszony megérdemli a név szerinti elismerést.
Az aradi özvegyek közül Damjanich Jánosné Csernovics Emíliáról olvashatunk a legtöbbet, amiben nagy szerepe lehet annak, hogy ő éppen úgy viselte a neki jutó sorsot, ahogyan azt a közvélemény elvárta.
„Egy emberéleten át alig tett egyebet, csak gyászolta férjét s emlékeinek élt” – közli róla 1890-ben a Vasárnapi Ujság. Az apai oldalon szerb származású, Aradon született Emília hosszú jegyesség után házasodhatott csak össze Damjanichcsal, ugyanis édesanyja ellenezte a frigyet a férfi kicsapongó, költekező életstílusa miatt. 1847-ben keltek egybe, ám kétéves házasságuk alatt csak hónapokat tölthettek együtt.
Férje halála után több mint egy évtizeden át visszavonultan élt, 1861-ben, a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének megalapításakor tért csak vissza a közéletbe. Közös céljuk volt:
„a) Az anya magasztos hivatásáróli fogalmat a nemzet minden osztályánál terjeszteni.
b) A feleség hivatásának fogalmát kifejteni, megkedveltetni, a háziipar számos ágának művelését s terjesztését eszközölni.
c) A honleányi kötelességek kifejtése, megismertetése s azok betöltésére való serkentés.”
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az Európának ártó baloldali többséget?
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.