Gravity Rush 2

2017-01-24 08:28:25

Farkas Balázs
SFmag
Olvastam róla egy ilyen kis vicces sort, hogy ha nem játszottál a Gravity Rush első részével, nem nézted meg az sztorit továbbgondoló animét, és nem áll rá az agyad a japán gondolkodásmódra, a Gravity Rush 2 történetéből semmit nem fogsz érteni.

Amennyiben ezekkel ki tudunk egyezni, és türelmesen játszunk órákat, mire megtanuljuk az összes lehetséges mozdulatot, képességet, szépen lassan kibontakozik egy nagyon szórakoztató, nagyon szabad és gyönyörű játék, és megelőlegezem, hogy a zenéje ott lesz az év legjobbjai között. A cel-shaded technológia rajzfilmes hatása kimondottan látványos, és nagyon furcsa tájakat, városokat enged felfedezni. A küldetések, kihívások mennyisége szédületes, rendkívül ambiciózus az egész, mégis, végig megmarad könnyed kalandnak, az Infamous-okat idéző laza, helyenként repetitív limonádé, ami pont annyira felszínes, hogy kikapcsoljon, de emellett egyáltalán nem buta, sőt kiszámíthatatlan, meglepő is.

Annyi csak a gond vele, hogy nehézkesen indul, és néha elárulja könnyedségét keményebb kihívásokkal, oda nem illő játékmódokkal. Mégis, van mögötte egy vízió, ami kiemeli az átlagból, és amint megindul a lendület, letehetetlen, szórakoztató, és furcsamód időnként nosztalgikus is (talán mert képi és egyéb megoldásai visszakacsintanak klasszikus 3D platformerekre, esetleg Zelda- vagy Final Fantasy-részekre, esetenként Ghibli-filmekre).

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.