Párton belüli összeesküvéstől tart a német kormánypárt elnök-aspiránsa

2020. október 28. 15:53

Friedrich Merz a Die Weltnek adott interjút, amelyben többek között abbéli aggodalmának adott hangot, miszerint a német kormánypárt jelenlegi hangadói tudatosan bojkottálják az indulását az elnöki székért. Az interjú sajtóvisszhangja azt sugallja, hogy a politikus helyzetértékelése nem alaptalan.

2020. október 28. 15:53
null

Friedrich Merz keddi, a Die Weltnek adott interjújában a (Kereszténydemokrata Unió) CDU elnöki székéért indult harc állását elemezte. Jóllehet személyes érintettsége miatt az objektivitásra a legkevésbé sem törekedett, mindazonáltal

a politikus megfogalmazott néhány olyan állítást, amelyből igen borús kép rajzolódik ki arról, hogy hogyan is képzeli a kormánypárt a demokratikus működést.

Merz legfőképp azt tartja visszásnak, hogy a párt minden észszerű ellenérv ellenére ragaszkodik az elnöki szavazás elnapolásához, amelynek egyedüli célja Merz szerint, hogy helyzetbe hozza legnagyobb riválisát, Armin Lashetet.

A CDU ugyanis a koronavírusra való hivatkozással döntött a pártkongresszus, egyúttal pedig a szavazás elhalasztásáról.

Merz kompromisszumos javaslatként azzal állt elő, hogy élve a technológia adta lehetőségekkel, a párt tartsa meg a kongresszust online részvétel mellett, az elnök személyéről pedig levélszavazás keretében döntsenek december 4-én.

A CDU halogató hozzáállását Merz annak tükrében is gyanúsnak tartja, hogy idén februárban még úgy tűnt, hogy a kormánypárt minél előbb túlesne a pártelnök megválasztásán. A koronavírus természetesen közbeszólt, de egész évben úgy tűnt, hogy a december 4-ei dátum tartható (vasárnap ezt a dátumot halasztotta el a kormánypárt 2021 elejére).

Az új pártelnök megválasztása egyébként Merz szerint

azért sem tűrne több halasztást, mert a CDU jelenlegi vezetése 2021. január 1-jével jogi értelemben illegitimmé válik.

Innentől kezdve a vezetés ügyvivőként működik tovább, tehát közvetlen felhatalmazás hiányában, bizonyos vészhelyzeti intézkedéseken túlmenően sem személyi, sem pedig tárgyi jellegű döntéseket nem hozhat. 

A december 4-ére vonatkozó kompromisszumos megoldását Merz azért is tartja alaptalanul elutasítottnak, mert január 16-ára a párt egyébként is online kongresszust szervez. Adódik hát szerinte a kérdés:

miért alkalmasabb a január közepi időpont a december 4-einél?

A CDU ezt azzal az indokkal söpörte le az asztalról, hogy ha a levélszavazást december 4-én tartják, akkor a kiértékelés és az eredményhirdetés már túlságosan belecsúszik a karácsony előtti ünnepi várakozásba.

Merz mindezt mondvacsinált oknak tartja, s

a halasztás hátterében szerinte valójában az áll, hogy a párt időt nyerjen Armin Laschetnek arra, hogy politikailag felépítése magát ahhoz, hogy alkalmas legyen a pozícióra;

Merz ugyanis saját magát egyértelműen erősebbnek tartja riválisainál (Laschet mellett Norbert Röttgen, a szövetségi parlament külügyi bizottságának elnöke is indul), amit a politikus elmondása szerint kész közvéleménykutatási adatokkal is igazolni.

Merz azt sem tartja kizártnak, hogy a CDU azért igyekszik halogatni a választást, hogy Lascheten és Röttgenen túl egy negyedik aspiránst is felépítsen a megmérettetésre – ahogy arra a politikus is utalt, a CDU-n belül időről időre felhangzanak erre vonatkozó pletykák. A „meglepetés-jelölt” színre lépésére szerinte azért is lehet szükség, mert az említett két induló megfáradtnak és kimerültnek látszik.

Mi több, Merz úgy érzékeli, mintha a CDU establishmentjén (politikai elitjén) belül megformálódott volna egy úgy nevezett „Akadályozzuk Merzet” jeligére működő koalíció, amelynek szólamaira Merz szerint a pártvezetés is hallgatni látszik.

Ennek ellenére azonban Merz üzenete mind a szövetségesei, mind pedig az ellenlábasai számára az, hogy kitart, és hogy „nem hagyja magát legyűrni”.

A Merz által elmondottak kapcsán több elemzés is napvilágot látott a német sajtóban. A Frankfurter Allgemeine Zeitung jóllehet alapvetően kritikus Merz szavaival és helyzetértékelésével kapcsolatban, az ugyanakkor

a lap szerint sem világos, hogy miért is nem szavaz a párt december 4-én, amikor megtehetné. 

Abban is igazat ad Merznek, hogy a halasztás valóban szolgálhatja riválisainak érdekeit, Merz azon meglátását azonban nem tartja megalapozottnak, hogy egyébként a politikus toronymagasan vezetne a többi jelölttel szemben.

A FAZ Merz-cel szemben meglehetősen elfogult értékelése szerint a politikus interjúja taktikai lépés, amelyből leginkább az szűrhető le, hogy Merz szándékosan pályázik az áldozatszerepre, miközben „populista retorikát” folytat. 

Ez utóbbi következtetést a lap annak kapcsán vonja le, hogy Merz az interjúban nyíltan szembehelyezkedett a pártelittel, s mintha szándékosan a kongresszuson szavazati joggal rendelkező másod- harmadvonalas CDU-s politikusok irányába beszélt volna.

Mindez a Die Welt értékelése szerint annak tükrében nem csoda, hogy a CDU politikai kontúrjai Merkel pártokon átívelő kompromisszumkereső politikája következtében elmosódni látszanak –

Merz programja pedig abban áll, hogy a párton belül egyedüliként ismét karaktert adjon a Kereszténydemokrata Uniónak.

A Die Welt ezen felül elismeri, hogy Merz politikai elképzelései következtében erős médiaellenszéllel kényszerül dacolni.

Ezt az olvasatot osztja egy másik német lap is, a Tichyseinblick is, amely Merz szerepét tágabb kontextusba helyezve, a merkeli CDU karakterével együtt értékeli. Az elemzés elsősorban a Die Weltben lehozott interjúban elhangzott állításokat veszi sorra, rávetítve azokat arra a politikai játszmára, amit Merz évek óta az időközben balra sodródott CDU-n belül folytat. 

Ennek megfelelően pedig a lap

Merz személyében egy türelmét veszített politikust fest le, aki immár a sajtónyilvánosságot is nyíltan használja saját pozíciójának erősítése céljából. 

Friedrich Merzről lapunk 2020. március 3-án közölt részletes portrét, ami itt olvasható.

Dobozi Gergely

Kapcsolódó cikkek

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
istvánkeve
2020. október 31. 19:18
Csodálkozunk azon feleim, hogy a már (túl)sokáig hatalom- birtokos CDU kitermelte a saját funkcionárisait ?
Bell & Sebastian
2020. október 31. 11:58
Aha, nyilván másik mozit nézünk.
Bell & Sebastian
2020. október 31. 11:58
Csak semmi pánik kérem, mert ehhez képest a magyar politikai berendezkedés iy illegitim, a kontraszelektált kiválasztási rendszerrel együtt. Nem az étlap az érdekes, nem is a vendég, aki rábök valamire, hanem a szakács, aki ezt tudja nyújtani. Pontosabban akarja nyújtani. Mi mennyivel vagyunk különbek, mint ez a német, aki komolyan veszi a majomparádét, amiben felléphet? Befolyása nem lesz, önálló véleménye nem lehet, közi a pártfegyelem. Beáll a sorba és elfújja a Mintamókust, örüljünk bazmeg, nincs háború, mindenki happy, patkószegen országot.
Bell & Sebastian
2020. október 31. 11:57
Dem Deutschen Volke Vélelmezhetően van párhuzam, a kereskedelmi rádiózás és egy párt működése közt, ámbár az előbbi vásárlásra buzdít a reklámokon keresztül, míg az utóbbi rájuk szavazásra, ezért is igyekeznek elérni a lehető legtöbb hallgatót / potenciális szavazót. Ennek eredménye a langymeleg kitöltőzene, aminek a célja nem az érzelmek felsrófolása, hanem valamiféle bódulatba ringatás, ugyanez a politikai oldaláról a néppártosodás, és csak semmi szexet kérem, lefordítva érzelmet, egyértelmű állásfoglalást forró témákban és stabil, egyértelmű partnerkapcsolatot más pártokkal, mert arra csak rábaszunk. Tehát mindkettő célja ugyanaz, vegyék meg a népek az aktuális szart, ha használ, ha káros, és lehetőleg maradjon mindenki a paraszimpatikus reflexek szintjén. Mutatunk egy szivárványt, ujjong, lát valamit, a csak a németeké, mondjuk a vaskereszt, kiköp. Na ezért nem fog ez az ürgebőrbe varrt szuper Mann piros bögrét nyerni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik