A magyar gyógyszeripar a visegrádi régió legjobbja

2019. december 6. 9:48
A gyógyszeripar egyik sikerágazata a magyar gazdaságnak, szerepe kiemelkedő a visegrádi régióban is – mondta felvezető prezentációjában Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója az intézet által végzett iparági elemzést ismertetve csütörtökön.

Az intézet Gyógyuló egészségügy című konferenciáján a vezető elmondta, a V4-ek összehasonlításában az ágazat 2017-es 1114 milliárd forintos nettó árbevételével a második, ebben a mutatóban csak Lengyelország (1262 milliárddal) előzi meg hazánkat, azonban az egy alkalmazásban állóra eső nettó árbevétel alapján már az első helyen áll Magyarország. A bruttó hozzáadott értéket nézve – ami 466 milliárd forint volt 2017-ben – is az első helyen állunk, szemben a második Lengyelországgal, amely 350 milliárd forinttal szerepel ebben a mutatóban.

A kimutatás szerint a gyógyszertermékek külkereskedelme kapcsán

egyedül Magyarországnak pozitív az export-import egyenlege a V4-ek közül.

Hangsúlyozta, hogy az ágazat kibocsátása tavaly ezermilliárd forint felett volt annak ellenére, hogy ez a mutató a 2017-es 1041 milliárd forintról 2018-ra 1003 milliárd forintra esett vissza. A hibahatáron belüli csökkenés, illetve a növekedés elmaradása az úgynevezett szerializációra vezethető vissza – az egyedi gyógyszerazonosító kód és manipulálás elleni eszköz bevezetése – vezethető vissza, amely komoly terhet rótt a gyógyszergyártókra. Ezen biztonsági intézkedések miatt a gyártók költségteher-növekedést és termelékenység-visszaesést szenvedtek el.

Az iparág kutatás-fejlesztési ráfordítása is jelentős, a vállalati szektor 475 milliárdos K+F ráfordításaiból 77 milliárdot a gyógyszeripar ad.

Mráz Ágoston Sámuel kiemelte, a gyógyszergyártás tartós, hosszú távú eleme lehet a nemzetgazdaságnak, azonban ez az iparág is küzd kihívásokkal. Ugyanakkor mivel kevésbé érzékeny a világgazdasági folyamatokra, így a kormány egy válság idején is támaszkodhat a gyógyszeriparra, annak stabilitására.

Kiemelte, fontos a stratégiai partnerség a kormánnyal, amely jelentheti az uniós kötelező szerializációs előírásokból adódó, a gyógyszergyárakat sújtó többletterhek kezelését, a környezetvédelmi előírásokra való felkészülés segítését, valamint azt, hogy a referenciaárak ügyében az export érdekében történjen változtatás.

Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnöke rémálomnak nevezte a gyógyszerdobozonként bevezetendő egyedi azonosító és a biztonsági elem bevezetését, amelyet idén február 9-től kötelező használnia az uniós tagállamoknak a gyógyszergyártásban. Ez a vállalatoknak egy egyszeri nagyjából 20 milliárdos kiadással járt, és évente 4-5 milliárdos fenntartási költséget jelent – emelte ki.

Hodász István, az Egis Zrt . vezérigazgatója erről azt mondta, a rendelkezés a betegbiztonság növelésére irányult, azonban az iparági szereplők túlzottnak érzik az uniós intézkedést, az ágazatnak nagy erőfeszítésébe került ezek bevezetése.

Bidló Judit, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ártámogatási főigazgató-helyettese azt mondta, a gyógyszerhamisítás nem egy markáns történet Európában, igazából az uniós intézkedés nem bír hozzáadott értékkel. Ráadásul – mondta – a szerializációs rendszert nem lehet összekötni más informatikai rendszerrel, így az egészségbiztosító nem tud semmilyen, például gyógyszerforgalmazási adatot kinyerni.

A gyógyszerfinanszírozás kihívásait érintve megemlítette, hogy egyre inkább az tűnik elő, hogy nem a gyógyszer árát, hanem értékét kellene finanszírozni úgy, hogy az érték nem került pontos definiálásra. Az árképzés a gyártók oldaláról elfordul efelé, amit a jelenlegi gyógyszertámogatási szisztémában nehéz leképezni – tette hozzá.

Hankó Balázs, a Semmelweis Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese úgy vélte, az unió hibás döntést hozott az egyedi gyógyszerazonosító bevezetésével, mert csak küszködést hozta maga után. A gyógyszerhamisítást ez a rendelkezés nem oldja meg, mert jellemzően ezeket a termékeket az interneten keresztül, ismeretlen helyekről vásárolják az emberek.

A gyógyszergyártók és a felsőoktatás együttműködéséről szólva megemlítette, cél, hogy a hazai ipari szereplőkkel olyan kutatási tevékenységeket tudjanak indítani, melyeknek a mindennapokban vesszük hasznát. Mint mondta, egyre szélesebb a képzési portfólió, az ipari szereplők és az egyetemek kapcsolata eddig is jó volt, de tovább kell erősíteni a kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködéseket.

Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója az ellátásfinanszírozás kapcsán azt hangoztatta, hogy el kell indulni azon az úton, amely értékén finanszírozza az egyes beavatkozásokat. Feladat és nem kapacitás alapú befogadási rendszer kell, átfogó és rendszeres kórházi adatgyűjtés, amit össze kell kötni eredményalapú finanszírozási elemek beépítésével.

(MTI)

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés