Bárkit felvesznek, akinek pulzusa van – HR ügyvezetők a magyar munkapiacról

2019. december 4. 18:28

Írta: Rádi Balázs
„A munkaerőhiány olyan méreteket öltött ma Magyarországon – különösen a kétkezi munkások területén –, hogy az egyik HR-vezető ügyfelem egy gyárnál azt mondta, hogy bárkit felvesz, akinek pulzusa van” – árulta el Juhos Andrea, szervezet- és vezetőfejlesztéssel foglalkozó szakember a munka jövőjéről szóló rendezvényen. Baja Sándor, a Randstad ügyvezetője viszont úgy látja, óriási tartalék van a feketén foglalkoztatottak körében. A Makronóm gazdasági portál és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem november elején a HR-szakma két elismert képviselőjét hívta meg, hogy nyilvánosan vitassák meg a munkapiac legégetőbb kihívásait. Beszámolónk harmadik része.
A jövő 60 percben rendezvény keretében a HR-szakma két szakértője elemezte a jövő és a jelen munkapiaci kérdéseit. A kerekasztal-beszélgetést Lovászy László, a miniszterelnökség stratégiai kutatások támogatásáért felelős miniszteri biztosa és Oláh Dániel, a Makronóm rovatvezetője nyitotta meg, akik egyben az esemény ötletgazdái és moderátorai is voltak. Baja Sándor, a Randstad munkaközvetítő cég ügyvezetője mellett foglalt helyet az est másik szakértője, Juhos Andrea, a Lee Hecht Harrison szervezet- és vezetőfejlesztő cég ügyvezető partnere, aki több mint 15 éves szakmai tapasztalattal maga mögött vázolta a robotok jövőbeli hatását a munkapiacra.

Rejtett erőforrások

Baja Sándor tagadta, hogy Magyarországon munkaerőhiány lenne. „Magyarországon nincs munkaerőhiány. Azért mondom, különben mindenkit irritálok ezzel, de én vagyok a Randstadnak a cseh ügyvezetője is, és ott [Csehországban] minden 100 munkaképes lakosból 77-78 százalék dolgozik, nálunk [Magyarországon] 70 százalék.

Hol van az a 7 százalékpontnyi ember?” 

– tette fel a kérdést, amit aztán meg is válaszolt: az egyetemisták, az idősebbek és a feketemunkások teszik ki a hiányzó részt.

Érdemes megjegyezni, hogy Magyarország az aktivitási ráta növelésében uniós éllovas. Az Európai Unión belül Magyarországon nőtt a leggyorsabban az aktivitási ráta az elmúlt nyolc évben, ami a 2010 utáni munkaerő-politika sikerét mutatja. A 2010 utáni kormányzat felülvizsgálta a megkérdőjelezhetően rokkantnyugdíjas ellátásokat, feltételekhez kötötte a családi pótlékot, emelte a minimálbéreket, és elindította a közmunka programot, hogy az emberek segélyek helyett munkából éljenek. Az intézkedések eredményeként nőtt a munkára fogható emberek köre; jól látszik az ábrán, hogy 2010 és 2018 között több mint tíz százalékpontot ugrott a magyar aktivitási ráta. Forrás: Eurostat. 


„Hollandiában 80 százaléka az egyetemistáknak dolgozik, nálunk minden negyedik. Ami a legnagyobb probléma, hogy a magyar dolgozóknak 13-14 százalékát, és hiába csökkentette a kormány a szociális hozzájárulást, feketén alkalmazzák.

Mindenki tudja a környezetében, hogy egy csomó embert nem jelentenek be.

Azoknak nincsen szabadságuk, nem mehetnek orvoshoz, és végig dolgozták az életüket, de nem lesz nyugdíjuk sem. A rendszerváltás óta ez így van” – folytatta. Szerinte a feketemunka ellen minden eszközzel fel kellene lépni, akárcsak Karthágót,

a feketemunkát alkalmazó cégeket is fel kellene számolni, vagy „el kellene törölni”.

Nagy részük egyébként is csak járadékvadászattal és az adók elkerülésével életképes, húzta alá Baja, hangsúlyozva, hogy a szürke- és feketegazdaságban nagyon komoly munkaerőtartalékok vannak.

„Egyszerűen meg kellene találni ezeket a vállalkozásokat, akik valószínűleg csak úgy életképesek, hogy nem fizetik be a járulékokat és az adókat” – hangsúlyozta. 

Szerinte az is sokat elárul, hogy a BMW annak ellenére is nálunk építette fel a debreceni gyárát, miközben bejelentette, hogy bajban van a cég: „ez azt mutatja – nem azt mondom, hogy mi leszünk a hurrikán szele, ahol nincsen semmi baj, biztos hogy érinteni fog bennünket –, de pont a mi tartalékaink miatt ebben az esetben nem mi leszünk a legrosszabb helyzetben, mint a 2008-as válságnál, hanem mi talán egy kicsit túléljük ebben a helyzetben könnyebben ezt a válságot.” 

Dolgos kezek helyett szorgos robotkarok

A beszélgetés harmadik felében a szakemberek arra keresték a választ, hogy az automatizáció térnyerése miként alakítja át a munkapiacot; tartanunk kell-e a változásoktól vagy egy szebb korszak köszönt ránk. 

„Ha már szóba került a munkakörök megváltozása, a Brexit kapcsán megjegyzem, hogy a PWC 2017-es elemzése szerint

2030-ra a közepes végzettségű dolgozók felének a munkahelye automatizálásra kerülhet”

– indította el a vitát Lovászy László. Juhos Andrea egyetértett ezzel az állítással és rámutatott, hogy az USA-ban 2030-ra, azaz csaknem tíz éven belül 75 millió állás szűnik meg a robotizáció hatására. De a munkakörök megszűnése nem feltétlen jelent rosszat mindenkinek, ugyanis a szakértő szerint könnyen elképzelhető, hogy több új állás fog keletkezni, mint amennyi megszűnik.

Az átalakulási folyamat veszteseinek azokat tartja, akik nem lesznek képesek átképezni magukat

és emiatt nem fognak tudni munkába állni. Példának egy kihalófélben lévő szakmát hozott fel, a szemfelszedőkét, akiket nehezen tud elképzelni szoftverfejlesztőként.

Az M2 Petőfi TV riportere a főváros utolsó szemfelszedőjével, a szakma „utolsó mohikánjával” készített riportot:

Ha rövid a karod, toldd meg egy robottal

Juhos Andrea rámutatott, hogy a robotok olyan teljesítményre képesek, amellyel embercsoportok munkáját is át tudják vállalni, erre egy személyes példát hozott: „A mi cégünknél karriermenedzsmenttel foglalkozunk és a legnagyobb fejlesztésünk most az Ella, ami egy chatbot. Ha Ella leül egy álláskeresővel, aki mondjuk egy marketing igazgatói állást keres, 

az Ella körülbelül 3 perc alatt összeszedi az összes publikus marketing igazgatói állást

amit csak találni lehet Európában és az Egyesült Államokban. Egy ember erre nem képes, tehát a mi elhelyezkedési tanácsadóinknak egy része el fogja veszíteni az állását, mert ezt Ella sokkal jobban csinálja”.

Kiemelte, hogy a robotok térnyerése számos új karrierlehetőséget teremt, melyek közül több olyannyira elképzelhetetlen, hogy már-már sci-fit megszégyenítő fantázia kell hozzájuk.

Az asszisztens app is megkönnyíti az ember életét, itt például időpontot kér a fodrásztól a tulajdonosának:
 

Eszter az influenszer 

„A gyerekek 60-65 százaléka olyan állást fog betölteni, ami ma még nincs.

Ha most egy kicsit belegondolnak, ez sem egy új fejlemény. Ha most azt kérném, hogy gondoljanak egy olyan állásra, ami tíz évvel ezelőtt még nem volt és ma nagyon jól meg lehet élni belőle, akkor szerintem mindenki tudna mondani, ha mást nem akkor az influenszert, a Youtubert, az employer branding specialistát és így tovább” – mutatott rá az új karrierlehetőségek végtelenségére.

Baja Sándor egyetértet Juhos Andreával, szerinte is

több munkahely fog létrejönni, mint amennyi megszűnik.

A kecskeméti Mercedes gyárat hozta példának, ahol az autókat robotok rakják össze, mégis 4500 embernek biztosítanak munkát. Abban is egyetértettek a szakértők, hogy míg egyes munkakörök megszűnnek, más típusú munkakörök felértékelődnek, például a szociális és egészségügyi jellegűek. Juhos Andrea szerint a nyugati társadalmak elöregedésével idősgondozókra mindig is lesz igény és dietetikusokra is egyre több, így ha valaki „jövőálló” pályát akar választani, akkor ezt a kettőt biztosan tudja ajánlani.

Ijesztő gyorsasággal robog előre a robotizáció, vajon gyermekeink készen állnak az új kihívásokra?

Összesen 34 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés