Cixin Liu: A Háromtest-probléma

2017. január 26. 9:34
Az már egy másik kérdés, hogy mennyire veszi be ezen utóbbi olvasóknak a gyomra a tudományos fejtegetéseket és, hogy határt tudnak-e húzni a valódi tudomány és a fikció között.

Attól igazán izgalmas a regény, hogy mi olvasók sem kapunk túl sok háttér-információt és Wanggal együtt kell kibogoznunk a szálakat. Maga Wang sem az a tettre kész Indiana Jones típusú tudós, aki kalandokba merészkedik. Elvállalja, hogy csatlakozik a Tudomány Határai szervezethez, de nem hiszi, hogy bármi közük is lenne a furcsa körülmények között meghalt tudósokhoz. Azonban egyszer csak rejtélyes, megmagyarázhatatlan dolgok történnek vele, amik kizökkentik a mindennapok egyhangúságából és miközben megpróbál ezeknek utánajárni, egy furcsa virtuális online játékba is belebotlik, aminek köze lehet az egész ügyhöz.

Egy zseniálisan felépített történet, ami nemcsak magával ragadja az olvasót, hanem gondolkodásra is készteti. Az összeesküvés-elmélet csak egy szál, amin a történet mozog, miközben olyan erkölcsi kérdések merülnek fel, melyeken a tudósok még ma is vitatkoznak. Az egy dolog, hogy a SETI segítségével figyeljük az univerzumot és megpróbálunk más intelligens lények nyomára bukkanni, de kérdés, hogy nekünk szabad-e üzeneteket küldenünk az űrbe? Milyen hatással lenne az emberiségre, ha kiderülne, hogy nem vagyunk egyedül? Nem szükséges találkoznunk idegenekkel, elég lenne csak tudomást szereznünk róluk, hogy teljesen megváltozzon az élet a Földön. Sok vallás alapja, hogy az ember a teremtés csúcsa, akit Isten a maga képére teremtett. Mi lenne ezekkel a vallásokkal? Új idegenimádó vallások jelennének meg? Milyen hatása lenne a gazdaságra egy kapcsolatfelvételnek? Melyik ország vagy csoport vállalhatná a közvetítő szerepet az emberiség és az idegenek között? Valóban erkölcsileg egy magasabb szinten állnak azok a lények akik kirajzottak? A legjobbra vagy a legrosszabbra kell számítanunk? Sok buktatója lehet az idegenekkel való kapcsolatba-lépésnek. Az egyiket ilyen lehetőséget talán Arthur C. Clarke: A város és a csillagok című regénye tárja fel legjobban. Azonban számtalan már lehetséges forgatókönyv is elképzelhető.

Azzal, hogy ezt nem egy angolszász vagy európai író meséli el, egy kis pluszt is kapunk. Betekinthetünk a kínai kultúrába is egy kicsit. Szégyen, nem szégyen, be kell vallanom, hogy igencsak keveset tudok Kínáról. A kulturális forradalomnak is a Wikipédián kellett utánanéznem, hogy egyáltalán tudjam, honnan indul a történet. Rá kellett döbbennem, hogy mennyire beszűkült a látásmódom. Ezt köszönhetem az oktatásnak is, aminek középpontjában az európai érdekek álltak és ezen a szemüvegen keresztül láttatták velem a történelmet. A mostani média pedig az angolszász szemüveget erőlteti ránk.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés