Az informatikus, aki lelket adott a scifinek

2017. január 23. 8:03

Valuska László
Könyvesblog
Chiang igazi humanista, aki bármilyen izgalmas tudományos kérdést is dolgoz fel a mesterséges intelligenciától egy roppant bonyolult matematikai kérdésen át az idegenek nyelvi megismeréséig, mindig az emberekre koncentrál.

Általánosságban azt elmondhatjuk, hogy Chiang bármelyik novellája könnyedén megfilmesíthető lenne, klasszikus, nagy költségvetésű scifit lehetne forgatni az Értsd meg című írásból, ami a megismerést nem Isten keresése felől, hanem az ember Istenné válása szempontjából kutatja. A főszereplő egy kísérleti hormonkezelés miatt egyre okosabb lesz, mintha a biológiai testben egy mesterséges intelligencia kezdene működni. Úgy válik szuperokossá, hogy felismeri saját határait, illetve tágítja azt. Milyen határai lehetnek a tudásunknak? Mi történik akkor, ha radikálisan ki tudjuk tágítani tudatunkat? Hogyan változik meg az ember azáltal, hogy önmagán túlmutatóan nagy lesz a tudása? Fura kérdések ezek, pedig mindez egy akciódús cyberkrimi valójában, aminek olyan fináléja van, hogy a Mátrix is megirigyelhetné.

Ide kapcsolódik a kötetben olvasható Az emberi tudomány fejlődése, ami a fent már megírt szuperintelligenciának az ellentétes oldalát mutatja be: mi történik akkor, amikor a szuperintelligencia már sokkal okosabb lesz nálunk, embereknél. Ebben tetten érhető Chiang írói nagyszerűsége, hiszen a problémafelvetései annyira egyediek, hogy még a kevésbé sikerült írásai is izgalmasak tudnak lenni. Egy novellagyűjteménybe törvényszerűen kerülnek sikerületlenebb alkotások is. Chiangnál a kevésbé jók sem hagynak nyugtot az olvasóknak, és az Életed története és más novellák hét elbeszélése nem mind különleges, a személyes kedvenceim a Bábel tornya, az Életed története és a Nullával való osztás.

Kötet címadó novellája az Életed története, amiből az Érkezés című mozifilm is készült. A nyelvi megismerés szerepe a filmben is hangsúlyos, a novellában ez sokkal részletesebb, és épp ezért izgalmasabb is, viszont rendkívül rétegzett is, pedig a filmben is érzékenyen közelítenek a családi történethez. A novella nagyszerűsége nem az ufókból következik, hanem a kultúrák találkozásából: hogyan lehet a világunkban (országunkban, kultúránkban) megjelenő idegeneket (ld. migránsok) a kommunikáció segítségével nemcsak megismerni, hanem megérteni is, sőt ebből tanulva bizonyos értelemben izgalmas új változásokat is beindítani. Ritkán látni ennyire nyitott és érzékeny scifit, amiben a nyelv nem csupán egy eszköz, hanem a megismerés és megértés kulcsa is.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés