Star Wars: Zsivány Egyes, avagy beszéljünk a 4 órássá nőtt Új reményről
„Számomra a Zsivány Egyes révén az Új remény egy négy órás megafilmmé nőtt (vagy az eredeti trilógia tetralógiává vált). Ez a film többek közt azt is megmutatja, hogy mennyire gyengére sikerült sok tekintetben Az ébredő erő, ugyanis ilyen nagyszabásúnak, ehhez hasonló hangulatúnak kellett volna lennie a VII. résznek is. Mintha az lett volna az “egy Star Wars történet”, ez pedig az, amit léptékeivel, monumentalitásával, komolyságával is a fősodorba számító történetnek szántak. (…)
A film egyszerűen gyönyörű és egyben elképesztően Star Wars-autentikus. A városok mocskosak, a régi trilógiából ismerős rozsa, ütött-kopott eszközök, hangulat minden sarkon érződik, a birodalmi fémesen fénylő ridegségért még több takarítómunkás felel, lépegetők, csillagrombolók, Tie-vadászok, rohamosztagos igazoltatások mindenfelé, sőt, még a frizurák sem lógnak ki az eredeti hangulatból. A régi helyszínek, mint a Yavin 4 olyanok, mint közel negyven éve, az új helyszínek a Jedhától a Scarif birodalmi adattárig meg olyanok, mintha ezeket is akkor találták volna ki, és ezek miatt egyetlen pillanatra sem sérül a hangulat, még az ismerős hangok is észrevétlenül kúsznak be a néző fülébe, legyen az pl. az X és Y-szárnyú századok közötti rádióadások stílusa, vagy akár a birodalmi szignálok, robothangok, esetleg elcsípett rohamosztagos beszélgetések.
A Birodalom pedig talán sosem volt ennyire brutális, talán ebben a filmben lehet a leginkább érezni az elnyomó hadigépezet csontig hatoló kíméletlenségét, a rohamosztagosok ezúttal nem célozni nem tudó, béna balfaszok gyülekezete, hanem a szereplőket módszeresen likvidáló hadigépezet kiképzett tagjai, a számító birodalmi tisztek sorába pedig Krennic igazgató is tökéletesen beleillik.”
Összesen 5 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Az első kérdésed valóban jó arról, hogy miért dezertált a faszi. Valami célozgatás van arra, hogy bűnösnek érezte magát a Halálcsillag mián, de ennél több kellett volna.
A főhősnő még a Jedhán végighallgatta az apját arról, hogy neki kell rendbehoznia, amit az öreg elcseszett, utána meg látta, hogy elcseszésről azért szó van, merthogy a Halácsillag haláli nagy durranásra képes... Szerintem ez dramaturgiailag rendben volt.
Forest Whitaker karaktere azt jelezte, hogy a lázadók nem azok a tiszta angol urifiúk, akinek az eddigi részekben látszottak. Frakcióik vannak, egymással is harcolnak, aljasságokra is képesek. Üdítően új megközelítés.
Bejelentkezés