Beszámoló az MA PKK ötödik szimpóziumáról

2016. október 24. 10:09
2016. október 21-én (pénteken) szokásos helyén (a Selye János Egyetem Tanárképző Karának 506-os termében) tartotta meg az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport ötödik szimpóziumát, melyen a kutatócsoport tagjai a popkultúra-kutatás újabb eredményeit tárták elénk.

Baka L. Patrik A szlovákiai magyar irodalomtanítás legújabb perspektívái, avagy a spekulatív fikció lehetséges szerepe az oktatásban című dinamikus előadásának elején informált minket arról, hogy a szlovákiai magyar iskolákban 2015 szeptemberétől lépett érvénybe a revideált oktatási program, mely az irodalomtanítást radikálisan új lehetőségek mentén teszi kibontakoztathatóvá. Megtudtuk, hogy a 2012-es, mindmáig érvényben lévő magyarországi Nemzeti Alaptanterv (NAT) a 2015 szeptemberéig hatályos szlovákiai Állami Művelődési Programmal (ÁMP) együtt nyomatékosan közölte, mely művek is azok, amelyekkel az irodalomórákon feltétlenül foglalkozni kell, s ezekből olyan sok akadt, hogy lehetetlenség volt követni a tanterveket, ráadásul kortárs szövegek már bele sem fértek abba. Ezek után meghökkentő adatokkal sokkolt minket, megtudtuk ugyanis, hogy a tananyagtartalom az ÁMP esetében 1997 óta nem változott. Baka L. Patrik megismertetett minket a 2015-ös revideált szlovákiai magyar oktatási programmal, amely nagyobb teret ad a tanároknak, hiszen az új oktatási program nem évfolyamokra, hanem szintekre helyezi tananyagát, így a kronologikus szempont szerinti tanítás is elvethető, s ezáltal a középiskolát nem kellene Homérosz műveivel kezdeni, melyek a legkomplexebb és legnehezebben olvasható művek közé tartoznak a középiskolai olvasmányok közül. Az új kötelező olvasmányi lista a gimnáziumi négy évre 20 lírai, 6 epikai, 3 drámai és 5 világirodalmi alkotást irányoz elő. A diákok igényeihez való igazodás fontos, s mint különböző felmérésekből kiderült, a középiskolás korú olvasóközönséget a populáris irodalmi művek sokkal jobban megmozgatják, mint az irodalomórán átvett szépirodalmi anyagok. Baka L. azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a populáris irodalom felé való nyitás nem jelenti azt, hogy végképp szakítani kellene a klasszikus, eddig tanított művekkel; épp ellenkezőleg, a populáris irodalmi alkotásokkal lehetne megtenni az első lépést a hozzájuk vezető rögös úton. Több, magyarul megjelent szöveget ismerünk már, mely a populáris irodalom műveinek oktatásával foglalkozik, ilyenek például a következő írások: H. Nagy Péter: Mire jó a popkultúra, avagy hogyan oktatható a tudományos gondolkodás bölcsészeknek, Deisler Szilvia: Meteorológia az irodalomórán, Hegedűs Norbert: A populáris irodalom tanításának lehetőségei a közoktatásban vagy épp Keserű József: Hogyan olvassunk rémtörténeteket? című írása. Az előadás végén Baka L. Patrik saját projektjét mutatta be, melynek frappánsan a ,,doboztankönyvek” címet adta. Felhívta az egyetemi katedrák és kutatócsoportok nyílt szellemiségű tagjainak figyelmét különböző doboztankönyv-fejezetek készítésére, amivel modernizálhatják és dinamizálhatják irodalomoktatásunk állóvizét. Az ilyen anyagok, mivel könnyen emészthetőek és gyorsan feldolgozhatóak, s nem is csak a tanár felkészülését könnytik meg, de sokrétű feladataik révén dinamizálják is a tanórát, az eleve túlterhelt pedagógusok számára is szimpatikussá válhatnak; feltételezhetően nyitnának feléjük. Előadása e ponton tehát felhívássá vált, minden, a téma iránt nem érdektelen szakember felé.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés