Lauren Beukes – Torzók

2016. május 11. 13:12

Tara Nima
Keményfedél
Ritkán olvasni ennyire beteg sorozatgyilkosságról, nem is tudom, hogy pattant ez ki Beukes fejéből.

Ami esetleg sok lehet némely olvasónak, az az utolsó negyed, ahol teljesen elszállnak az események. A misztika, amit behozott, talán nem volt feltétlenül szükséges, de jelképez dolgokat. A legvégén a megoldás, és néhány esemény átmegy természetfelettibe, de ez cseppet sem kisebbíti a valóságban történtek súlyát, inkább csak kiegészíti. Emberek haltak meg, mert egy beteg állat útjába kerültek. Hogy kiben mi lakozik... na, ez a nagy kérdés.

Valószínűleg a vége miatt lesznek majd fanyalgók is, de szerintem pont ez az, ami kiemeli az átlagos krimik közül. Van egy látható világ, ahol a gyilkosságok történnek, és egy elvont, talán konkrétan nem létező, de valamilyen szinten mindenkiben jelenlévő másik sík, ahonnan az inspirációk, a késztetések, a célok jönnek, és ezt az oldalt is kézzelfoghatóvá teszi Beukes. Emiatt történhetett meg, ami megtörtént, mégsem ad magyarázatot, mert az ilyesmire nincs.

Mióta kiolvastam, azóta is forognak bennem a gondolatok emberekről, történtekről, összefüggésekről, még csak nem is feltétlenül az olvasottakkal kapcsolatban. Olyan továbbgondolások ezek, amik már túlnőttek a könyvön. Azért ehhez kell tehetség, nem?

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában