Németh Vladimir: Nem csak üzlet az SF, hanem a szenvedélyünk

2016. április 20. 12:13

Írta: Pintér Bence
Miért vált egy képregénykiadásra alakult kiadó a könyvpiacra? Németh Vladimirrel, a Fumax Kiadó vezetőjével beszélgettünk, aki szerint nem bővül a hazai SF-piac, az új belépőknek pedig tartania kell a mértéket, ha nem akarják, hogy tönkremenjen a piac. A kiadóvezető azt is elárulta, hogy nem zárkóznak el teljesen a magyar szerzők elől, sőt: a közeljövőben valószínűleg lesz hazai regényük.

Nemrég egy videóban mutattátok be a Fumax első kiadványait, amelyek képregények voltak. 2011-ben viszont váltottatok: a képregénykiadással felhagytatok és belevágtatok a könyvkiadásba. Mi történt?

Csak látszólagosan esett egybe ez a két dolog. A képregényt mindenképpen abbahagytuk volna, mert teljesen befulladt a képregénypiac. A könyvkiadás úgy jött, hogy játszottam az Assassin's Creed II-vel, ami nagyon tetszett; ezért körülnéztem, hogy van-e hozzá valami. Megtaláltam a regényt, megrendeltem és elolvastam – aztán arra gondoltam, hogy érdemes lenne ezt kiadni. De például az Emily the Strange regény kiadásán már régebben gondolkoztunk. Ez egy illusztrált gyerekkönyv, közel állt a képregényhez. Visszatérve: az Assassin's Creed-könyvben láttam a fantáziát, tudtam, hogy népszerű. Tulajdonképpen szerencsés véletlenek sora vezetett oda, hogy kiadtuk. Nem tudatos döntés volt a váltás.

És mikor tudatossá vált, mi volt a koncepció?

Az első könyv próba volt, teljesen kezdők voltunk ezen a területen, leszámítva persze a terjesztői ismeretséget, ami még a képregényes időkből megvolt. Ez segített az elindulásban. Ha valaki teljesen kezdőként akar indulni, már ez is egy nehéz lépcső. Az első könyvet jól fel tudtuk így futtatni, és meglepően jól is ment. Gondoltuk, hogy akkor folytatjuk: megvettük még abban az évben a Battlefield 3-at a videójátékos vonal folytatásaként. Eleinte ezt a vonalat terveztük el. Mikor ez már jól ment, akkor érlelődött bennem, hogy nézzünk körül más műfajokban is. A tövisek hercege (Mark Lawrence könyve – a szerk.) úgy jött, hogy megláttam a csuklyás fickót a borítón – volt kapocs az Assassin's Creeddel. Aztán persze el is olvastam a könyvet, ami nagyon jó volt. Így jött a fantasy. A „minőségi könyvek igényes olvasóknak”-elképzelés 2013-tól indult be: a cél, hogy a maguk műfajában legjobb szerzőket mutassuk be.

Mi alapján soroljátok be a szerzőket a különböző sorozataitokba? A thrillerek és a szépirodalmi művek között is találni fantasztikus elemekkel operáló regényt.

Ez egy érdekes dilemma. Idén a Fumax Thriller-sorozatban több könyv is ki fog jönni, mindegyik tartalmaz fantasztikus elemeket. Gondolkoztunk, hogy ha lesz nem fantasztikus, akkor azt ide tegyük, vagy ne. Nem akarjuk összezavarni az olvasókat. Vannak a hardcore SF-rajongók, sőt, sokszor csak sci-fit, vagy fantasyt olvasnak sokan. Ők nem akarnak olyat olvasni, amiben nincs fantasztikus elem. Szóval nem egyszerű. A Fumax Irodalom sorozatnál az Elvarázsoltakban van mágikus realista elem, de a másik kettőben nem. A későbbiekben itt is lesznek olyan regények, amelyekben lesz fantasztikus vonal.

Az Agave Könyvek vezetője élesedő versenyről és számos új belépőről számolt be nekünk, mikor a hazai fantasztikus könyvkiadás állapotáról kérdeztük. Egyetértesz?

Abszolút. Ugyanezt a szindrómát tapasztaltam a képregénypiacon 2008-tól kezdve. Elindítottuk a képregénykiadást 2005-ben több kiadóval, felépítettük a piacot. Erről a sajtó is hírt adott, de ez akkor is csak egy kis szubkultúra volt: nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Felfigyeltek erre a nagyobb kiadók, és gyakorlatilag kinyírták a piacot. Kétféle módon: a nagy kiadó agresszíven; a kis kiadó pedig a hobbiját csinálgatta. A közös vonás az volt, hogy egyik sem értett hozzá. Ez elég volt, hogy ezen a kis szubkultúrán belül kinyírja magát a piac. Ugyanezt kezdem látni az SF-piacon is, ami ugyan sokkal nagyobb piac, mégis szubkultúra. Mikropiac a könykiadáson belül. Valamiért híre ment, hogy érdemes beszállni ebbe a szegmensbe, talán az első sorban filmek miatt kiemelkedően sikeres könyvek, például A marsi vagy az Éhezők viadala miatt. Felfigyeltek erre bizonyos kiadók és elég agresszív módon próbálnak benyomulni.

Bízom benne, hogy nem lesz az a végkimenetel, mint a képregénypiacnál, hogy totálisan tönkrevágják, aztán továbbállnak. Most itt vagyunk mi, az Agave, a Delta Vision, a Galaktika, és a Gabo – ők szintén új belépők, de ott olyan emberek vannak, akik szeretik és értik is a műfajt. A problémát abban látom, hogy az újonnan belépők üzleti céllal nyomulnak majd. Ez nem elég nagy piac ehhez a hozzáálláshoz. Akik itt sikereket elérünk, azoknak nem csak üzlet az SF, hanem a szenvedélyünk. Meggazdagodni ebből nem fogunk. Nem bánom, hogy van verseny, de remélem, hogy akik most próbálkoznak, tudják majd tartani a mértéket.

Nem lehet, hogy maga a piac is nő? Például a Trónok harca sikere bizonyára húzza magával a fantasyt.

Ez így volt, de most inkább visszarendeződést látunk, mint bővülést. A sci-fiben nem sok kiadványunk van, így arra piacra kevéssé látunk rá, a fantasyben viszont visszábbjöttek a számok, mintha telítődött volna a piac. Első sorban az epic fantasyről beszélek, ebben vagyunk inkább vezető helyen. Előlünk most nem igazán vittek el semmit a konkurensek. De tévedés, ha valaki azt gondolja, hogy ez a piac bővül. Mi nem látunk ilyet. Vannak kiugró sikerek, persze. A Trónok harcánál érezhető ez, mi is meg tudtuk ezt lovagolni. Mikor jön az új évad, akkor a többi fantasyre is megugrik az érdeklődés, bízom benne, hogy ez idén is így lesz. De a növekedési hullám megállt. 

Mi alapján válogatjátok a könyveket? Hányan olvastok kéziratokat? Mondtad, hogy a Lawrence-kötetet például borító alapján szúrtad ki.

Persze, de el is olvastam a könyvet. Hiába lett volna jó a borító, ha nem tetszik a könyv. Egyébként én olvasok egyedül a könyveket, kéziratokat a kiadónál. Ez így elég húzós most az új kiadó elindításával, illetve az eddig is meglévő sok műfajjal. Ráadásul nem is olvasok sokat, nincs időm egyszerűen a munka mellett ennyit olvasni. Ami nem tetszik, azt hamar félredobom, ami viszont tetszik, azt végigolvasom. Sokszor van olyan, hogy valami a végén úszik el, mert elszúrnak valamit. A legtöbb könyv egyébként megtalál engem. Az Égett-hegyi könyvtár például akkor talált rám, mikor volt egy féléves időszak, amikor se kedvem, sem időm nem volt a kiadónak könyveket bevizsgálni. Kapom viszont napi rendszerességgel az ügynökségektől az ajánlatokat, kéziratokat, katalógusokat. Most van 1600 olvasatlan e-mailem: csak akkor kattintok, ha valami nagyon felkelti az érdeklődésem. 

Ennek a könyvnek is megérkezett az ajánlója, és valamiért felfigyeltem rá, talán a hatodik érzékem dolgozott. Másnap lett időm és kedvem is olvasni. Éreztem, hogy annyira összejátszik minden körülmény, hogy ezt a könyvet ki kell adni. Persze nyilván elolvastam, és iszonyatosan tetszett a könyv. Újszerű, megvan a kockázata, a magyar piacon mindig megvan az ilyen jellegű könyveknek. Az olvasók kicsit vaskalaposabbak, a bejáratott dolgokat szeretik inkább. Persze nem mindig ennyire érdekes a sztori. Megvannak az oldalak, amiket nézegetek, és ha van időm, akkor a katalógusokat is átnézem. Kinek van arra ideje, hogy tudatosan végignyálazzon ezerszám könyveket? A megérzésre kell hagyatkozni.

Melyik szerzők képviselik ma a Fumaxot, mint brandet?

A zászlóshajónk az Assassin's Creed-sorozat, fogyásilag mindenképpen. Persze ezek minőségben nem összevethetőek például Mark Lawrence-szel, mert teljesen más funkciót töltenek be. De a videójátékos könyvekben az Assassin's Creed-kötetek minőségileg kiemelkedően jók. A fantasy-vonalon Lawrence rendkívül népszerű itthon is hál' Istennek, és Anthony Ryan is népszerű lett. Sci-fiben A marsi és James S.A. Corey Térség-sorozata is szépen megy. Régen nagyon szerettem a sci-fit, aztán sokáig nem olvastam. A Térség volt az első sok év után, amit kézbevettem, és magával is ragadott. Éreztem, hogy ez olyanoknak is bejön, akik nem keményvonalas sci-fisek, sőt, ők inkább arra panaszkodtak, hogy nem elég újító ez a sorozat. Szerintem nekünk az a küldetésünk, hogy populárisabb kötetekkel új olvasókat szerezzünk a műfajnak. Aztán ott van még Dan Wells nagyon népszerű lett a fiatalabb korosztály körében.

Egyre több a saját borítótok – tudatos váltásról van szó?

Nem, ez attól függ, hogy tetszik-e az eredeti borító. Ha igen, azt próbáljuk átvenni, de ez nem mindig sikerül, mert sokat kérnek érte, vagy más probléma van. Ha pedig nem elég jó, vagy sokat kérnek érte, akkor nem vesszük át. De olyan is előfordult, hogy megcsináltuk a saját verziónkat, ami alig különbözött a külfölditől, például az Elvarázsoltak esetében. A Seveneves esetében nagyon egyszerűek voltak a kinti borítók, ezért csináltuk sajátot.

Ez egy festmény, ugye?

Igen, az a hölgy festette, aki A marsi borítóját is. Ott is az volt, hogy meg akartuk venni az eredetit, de a NASA-nak kellett írni, akik persze nem válaszoltak. nem meglepő módon valamiért nem izgatta a NASA-t, hogy nekünk válaszoljon. Szóval ez gyakran kényszer, jobban szeretjük az eredeti borítót átvenni, mert sokkal egyszerűbb. Azt látjuk, hogy a figuratív, festett borítókkal ütközünk sokszor problémába: van egy elképzelés a fejünkben, és azt nyilván a művész nem tudja kivenni onnan. Így eltér az eredmény a mi elképzeléseinktől, mint például Az Égett-hegyi könyvtár esetében. Nem akarjuk erőltetni ezt a vonalat: ha nem tudjuk átvenni az eredetit, akkor egy hasonlót csinálunk, vagy egy már kész festményt keresünk a borítóra, mint a Ryan-könyvek esetében.

Mennyire fontos manapság egy kiadónak az erős online jelenlét?

Nekünk ez nagyon fontos, szerintem ez az egyik kulcsa annak, hogy ilyen hardcore követőbázist tudtunk felépíteni. Nagyon közvetlen módon, baráti hangvételben kommunikálunk a rajongókkal. Ennek persze az is az oka, hogy a ComicsInvest révén már 2003 óta járjuk a rendezvényeket. A webshopon keresztül is rengeteg vásárlóval találkozunk személyesen. Ezt szoktuk meg, ezt csináljuk online is. Szeretik az emberek, hogy partnerként, egyenlő félként kezeljük őket. Igyekszünk a kérdésekre is válaszolni, bár a múltkor már ki kellett írnunk, hogy a még be nem jelentett könyvekről ne kérdezzenek. Volt pár ember, akinek ez nem tetszett, de a többségnek ezzel sem volt gondja. Azóta jóval kevesebb ilyen kérdést kapunk, szóval volt értelme kiírni. 

A rajongók meghálálják egyébként a közvetlen kommunikációt, mert a felénk irányuló kommunikációt az átlagnál pozitívabbnak érzem. Szeretetteljesek az emberek. A Facebookon, a Molyon és az Instagramon is aktívak vagyunk. Előbbin nem nyomjuk a hirdetéseket, nem vásárolunk lájkokat. Nem felpumpált a rajongóbázisunk: öt éve vagyunk aktívak itt, van hatezerhétszáz követőnk, akik tényleg aktívak. De mondom: nem csak az online jelenlétről van szó, hanem arról, hogy sok-sok ezer emberrel beszéltünk már az évek alatt személyesen a rendezvényeken. Ez meghálálja magát. Nem egy olyan vevőnk van, aki még a Fumax előtti, ComicsInvestes idő óta vevőm, és ugyanúgy jött amikor képregényt adtunk ki, mint mikor könyveket. Ez jó érzés.

Most is egy rendezvény előtt vagyunk, a héten kezdődik a Könyvfesztivál. Kinek ajánlod az ez alkalomból megjelenő könyveiteket?

Neal Stephensont régóta nézegettem, de a terjedelmük és a befogadhatóságuk miatt nem volt olyan könyve, amit szívesen kiadtunk volna. Ő nem egy egyszerű, populárisabb stílusban ír. A Seveneves a legbefogadhatóbb könyve, és terjedelme is vállalható. Már a megjelenés előtt megvettük és akkor éreztem, hogy nagy durranás lesz, és mondhatjuk, hogy tényleg: a 2015-ös év legjelentősebb sci-fi megjelenése volt. Díjakra nem nagyon jelölték, mert ilyen populáris könyveket nem nagyon szoktak. Én ajánlanám mindenkinek, akinek A marsi tetszett. Nagyon sokan voltak, akinek A marsi volt az első sci-fi élménye; nekik jó folytatás lehet a Seveneves. Nem annyira könnyed a stílusa, de a tudományos alaposság és a befogadhatóság ugyanúgy működik. És hát a túlélés – túl kell élni, de nem egy embernek, hanem többezernek. Az Égett-hegyi könyvtár pedig egy olyan könyv, ami újszerű, formabontó, agyeldobósan őrült – ugyanakkor abszolút logikusan összeköti ezeket a dolgokat a végén, tehát nem öncélúan formabontó, megvan ennek a funkciója. Engem nagyon elgondolkodtatott a könyv, ami egyébként nagyon kemény, nem véletlenül horror is.

Van más idei megjelenésetek, amiről már be tudsz számolni?

Sok újdonságot egyelőre nem tudok elárulni. Remélhetőleg még idén jön az új Mark Lawrence-könyv, a trilógia lezárása. Dan Wellstől a sorozat következő része jön, aztán James S.A. Corey-tól a Térség-sorozat következő darabja, a Nemesis játékai. Ez utóbbi kiugróan jó könyv lesz a sorozatban, tiszta fan service. Minden benne van, ami a rajongóknak érdekes lehet. És még sok érdekes könyv: tavaly visszafogtuk magunkat, csak tizenhárom könyvet adtunk ki, idén azért ennél jóval több lesz.

A Térségből készült tévésorozat dobott az eladásokon?

Érezhetően dobott, de sokkal nagyobbat is dobhatna. Reménykedünk benne, hogy valamelyik tévécsatorna felkarolja itthon is, mert az sokat számítana. Nagyon jó a sorozat, mindenképpen ajánlom mindenkinek, aki még nem látta.

Magyar szerzőkkel hogy álltok?

Nem zárkózunk el ettől teljes mértékben, de le vagyunk terhelve folyamatosan. Nincs rá kapacitásunk, hogy aktívan keressünk. Szoktunk kapni kéziratokat, de olyat még nem találtunk, amit mindenképpen ki akartunk adni. A magyar szerzőket is a külföldi minőségi mércével mérjük. Csak azért nem fogjuk kiadni, mert magyar. Most úgy néz ki, hogy ezen a téren lesz előrelépés. Vannak ez irányban fejlemények, de konkrétumokat nem akarok elárulni róla. Legyen elég annyi, hogy idén vagy jövőre lehet, hogy lesz magyar szerzőnk.

Kockázatos vállalkozás magyar szerzőt kiadni?

Ez egyfajta speciális képességet követel meg. Én csiszolt gyémántokat kapok külföldről, itt viszont csiszolatlan gyémántokat kéne felfedezni és gondozni. Én ehhez a fajta szerkesztéshez nem értek. Ehhez kéne olyan szerkesztő, aki ezt meg tudja csinálni, és lehet, hogy ha jobban ráállunk erre, akkor lesz ilyen is. A folyamatos leterheltség megnehezíti a dolgokat.

A leterheltség ellenére azonban épp most indítotok egy vadonatúj kiadót, a Fumax Geminit. Ha jól értem, a non-fiction könyvek adják a fő profilt itt.

Igen, ez is rátesz egy lapáttal a leterhelésre. Régebben is felmerült, hogy adjunk ki non-fiction könyveket, de nem éreztem úgy, hogy ezt tudnánk integrálni a Fumax palettájába. Aztán szélesedett az érdeklődési köröm és találtam olyan könyveket, amelyeket szívesen tártam volna a magyar olvasók elé. Ezért találtuk ki, hogy csinálunk egy alkiadót. Így azokat az olvasókat, akik nem érdeklődnek ez iránt, nem terheljük azzal, hogy a Fumax oldalán nyomjuk ezeket a könyveket. El van különítve a kettő, külön brand. persze vannak olyan hűséges olvasók, akiket bármi érdekel, ami Fumax. Ez nagyon jó, az is az egyik célunk, hogy bővítsük az olvasók perspektíváját. Ezt végigcsináltuk a Fumaxon belül is, ahogy a különböző műfajokon át eljutottunk a szépirodalomig. Ez a cél az új kiadóval is: szélesíteni a perspektívát. Az a lényeg, hogy minőségi könyveket szállítsunk, igényes olvasókat. Nem könnyű a non-fictionben sem ilyen könyveket találni, itt is van konkurenciaharc. Szeretnénk például önsegítőkönyveket is kiadni: ott például kevés az, ami hatásos, értékes és mély mondanivalója van.

Személyesen tesztelitek akkor ezeket a módszereket?

Igen, értek ezekhez mostanra elég jól. Megtalálom azt, amelyik tényleg működik, csak nagyon kevés van. Nem lesz sok cím idén a Geminiben, a cél évi tíz könyv kiadása lesz, míg a Fumaxnál húsz. Szeretnék olyan címeket is, ami az SF-olvasók számára érdekes lehet, például a csillagászattal kapcsolatos könyveket.

*

Kleinheincz Csilla (Gabo SFF), Velkei Zoltán (Agave Könyvek) és Németh Vladimir (Fumax) részvételével a Könyfvfesztiválon szervez beszélgetést a kortárs sci-fi és fantasy irodalom helyzetéről a Próza Nostra vasárnap délután fél kettőtől a Millenárison, a Supka Géza teremben.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában