A kovács és az ördög meséje lehet a legrégebbi indoeurópai mese

2016. február 24. 16:02
A bronzkorig vezette vissza az indoeurópai mesekincs egyes darabjait egy antropológus és egy folklorista, amelyek így régebbiek lehetnek, mint a Biblia vagy a görög mítoszok. Korábban úgy gondolták, hogy ezek a mesék a lejegyzésük előtti időszakban keletkeztek, a két kutató viszont most egy fajok evolúciójánál használatos ábrán vezette le a mesekincs alakulását.

Biológiai módszerrel térképezte fel az indoeurópai mesék családfáját a folklorista Sara Graça da Silva (New University of Lisbon) és az antropológus Jamshid Tehrani (Durham University) – írja a Tor.com. A kutatók egy olyan ábrát használtak az elemzéshez, mint biológiában a fajok evolúciójának ábrázolásához szokás. A kutatásban 76 indoeurópai tündérmese eredetét fejtették fel. Így jutottak el az ötezer éves történetekig, amelyek még az indoeurópai nyelvcsalád nyugati és keleti ágának szétválása előtt, mintegy öt-hatezer éve születtek, így tehát idősebbek a görög mítoszoknál és a Bibliánál.

A kutatás szerint igencsak ősi történet például a Szépség és a Szörnyeteg, illetve a Rumpelstiltskin, de náluk is idősebb a kovács és az ördög története, amelyet már öt-hatezer éve mesélhettek egymásnak az emberek. A történet szerint a kovács megegyezik az ördöggel: ő a lelkét adja, az ördög pedig cserébe azzal a képességgel ruházza fel, hogy bármit össze tudjon hegeszteni. Ezután a kovács túljár az ördög eszén, és összehegeszti a földdel, így kényszerítve az ördögöt, hogy visszaadja a lelkét.

A kutatás teljes szövege itt érthető el.

Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Megnyugtatlak, hogy a természettudományokban
sincs másként.

Ne becsüljük le a meséket!

A mesék valójában példabeszédek. Vagy erkölcsi,
vagy műszaki információt adnak át, tehát valójában
a technológia átadás egy nagyon ősi, ha nem a
legősibb megvalósulásai.

Az, hogy az egyes népek meséi hasonlítanak,
az azt jelenti, hogy hasonló körülmények között
hasonló problémák keletkeztek és ezeknek a
megoldását hasonlóan adták át az utódoknak.

A közös mesebeli elemek azt jelentik, hogy az
egyes népek között kommunikáció folyt, amely
alatt akár a genetikai rokonság, közös
származás is érthető. Szerintem a meseelemzők
megközelítése kiállja a próbát.

Olvassuk csak tovább a mondatot!

"... amely alatt akár a genetikai rokonság, közös
származás is érthető."

Olyan ez - abszurd hasonlattal élve - mintha a
mitokondriális dns fertőző lenne.

Véleményem szerint a mesék legtöbbjének a
magja valamilyen megtörtént esemény.

Sokat gondolkoztam pl azon a visszatérő
motívumon, hogy a falu 7 legszebb lányát fel
kell vinni a sárkány barlangjába. El tudok képzelni
olyan társadalmi megegyezést, hogy a szép
lányokat eltávolították (megölték), hogy ne
szítson feszültséget a fiatal férfiak között. (vö.:
muzulmán nők öltözködése!) Az ehhez
tapadó társadalmi lelkiismeretfurdalást
elaborálták meseként.

Miska, ezért a beírásért még az anyósod is
megdicsérne. Különösen az aktuálpolitikai
cigánykodás virtuóz, mintha maga Pagannini
fogalmazta volna.

Az genetikai ökonómia azt diktálná, hogy a
legcsúnyább nőket áldozzák föl. Én az isteni
kiengesztelésen túl látok egy társadalmi békét
célzó lépést is, amikor a szép feszültségforrást
kivonják a forgalomból.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában