A geekség előfutárai #9 – Lewis Carroll: Alice Csodaországban

2016. február 23. 17:45

Pintér Máté
Roboraptor
A mesék közvetlenül hatottak a fantasy zsánerének fejlődésére. Az Alice Csodaországban pedig meglepően közeli őse a műfajnak.

A regény története szerint a főszereplő Alice elalszik és álmában követni kezd egy fehér nyulat. A nyúl üregébe érve zuhanni kezd és átkerül Csodaországba, ahol mindenféle fura figurákkal találkozik, az elmebeteg, hatalommániás Vörös Királynővel, a vigyorát hátrahagyó, lebegő Cheshire macskával, a folyamatosan bölcselkedő Kék hernyóval vagy az állandóan teázó Kalapossal. Az egyes szituációkból pedig teljesen véletlenszerű módon, az álmok “logikájának” megfelelően kerül ki, látszólag a fejezetek végén nem működik semmiféle megszokott elbeszélői logika. A regény végén Alice felébred és rájön, hogy Csodaország csupán álom volt.

Az ilyesfajta fantasy-k esetében felfedezhető az az alapállapot, amely a könyv alapját is képezi. A főszereplők a valóság szürkeségében rekednek, amiből úgy jutnak ki, hogy a véletlenek összjátékának köszönhetően átkerülnek egy varázslattal átitatott világba. Harry Potter árva, akit terrorizálnak a rokonai, a Narnia krónikáinak főszereplőit a világháború alatt paterolják vidékre, távol a bombázásoktól, Alice esetében ez a valóság viszont sokkal hétköznapibb: egy kislány csupán halálosan unatkozik a felnőttek világában. Az új világba átjutva pedig ők lehetnek a hősök, ugyanis hiába a csodálatos események és a minden sarokból előbukkanó mágia, még így sem lehet azt mondani, hogy ezek a főszereplőt és az olvasót egyaránt lenyűgöző univerzumok korántsem olyan ideális helyek, ahogyan azt első blikkre gondolnánk.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában