Vér és szex társadalmi kérdésekkel ötvözve – Richard Morgan: Az acél emléke

2016. február 19. 15:25

Pintér Máté
Roboraptor
Az acél emléke egyszerre fontos és megbotránkoztató, magával ragadó és egy helyben toporgó, az viszont biztos, hogy épp ezek miatt megkerülhetetlen.

Az acél emléke legnagyobb erősségét nem lehet csak úgy találomra megmondani. Egyrészt Morgan remek karaktereket alkot, akik nem riadnak meg a harctól, néha személyes sértettségük vezérli őket, máskor viszont el tudják engedni és némi humorral elütni a legdurvább utálkozásokat is. Minden keménységük mellett ki-ki a maga módján értelmes, Ringil elegágánsan köpi oldalba a társadalmi normákat, Archeth intelligens mérnök, Egarnak pedig megvan a magához való, józan paraszti esze, ami nem igazán társul műveltséggel.

Másrészt nem csekély szerep jut a mesteri történetvezetésnek. Sokáig csak kapkodjuk a fejünket, hogy kik ezek, mit csinálnak és egyáltalán miért követjük őket, a könyv végére azonban teljesen összeáll a sztori kerek egésszé. A szándékos összezavarás elsősorban annak köszönhető, hogy Morgan sokkal inkább szeretné első körben (vagyis a regény első felében) felállítani a világ kereteit, amiben mozog, így nem fektet energiát abba, hogy magát a cselekményt magyarázza. Emiatt megköveteli az odafigyelést az olvasótól, viszont a rejtvényfejtésért cserébe valóban látjuk a teljes képet egyben. (Akinek nem állt össze, annak az újraolvasás határozottan ajánlott.)

Ami viszont teljesen biztosan sokaknál ki fogja csapni a biztosítékot, az a szándékos és teljes mértékben öncélú polgárpukkasztás. Ringil karaktere ugyanis meleg. Ezen önmagában még könnyedén túl lehetne lendülni, viszont a jelenetek között mindhárom történetszálon számolatlanul jön szembe a szexualitás és a szerző azzal akar mindenkit zavarba hozni, hogy nem kevés leírás jut a homoszexuális közösülésnek vagy akár a különféle fajok közti erotikának. És itt már-már pornóba hajlóan részletes leírásokra kell számítani. Emellett pedig nem finomkodnak a szereplők sem, röpködnek a káromkodások, a fajgyalázás, Ringil pedig csak a barátaitól nem veszi támadásnak ha fartúrónak szólítják.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában