Elektromos halál és a barbárság diadala – Ondřej Neff: Sötétség

2015. november 04. 12:54

Nem működik az elektromosság, a társadalom szétesik, a csehek pedig ráadásul az összeomló állam fölött osztozkodó új kiskirályok mellé megkapják a nyakukba a kommunistákat is. Lesújtó képet festő posztapokaliptikus világot vázol fel Galaktikánál megjelent regényében a cseh Ondřej Neff. Mi pedig ennek nyomán több közép-európai sci-fit követelünk a polcokra.

2015. november 04. 12:54
Pintér Bence

Rendkívül jó dolog, hogy végre egy olyan posztapokaliptikus világról olvashatunk magyarul, amelyben egyrészről nincsenek zombik, másrészről a túlélők nem számunkra ismeretlen amerikai tájak kis- és nagyvárosai között tengetik egyre rosszabb életüket, hanem egy olyan országban, melynek történetével, társadalmi dinamikáival nagy vonalakban itthon is tudunk azonosulni. Elolvastuk Ondřej Neff Sötétség című regényét.

1998. április 17-én, 15 óra 16 perckor megszűnik működni az elektromosság az egész Földön. Csehországban hetek alatt összeomlik a társadalmi rend, kisebb-nagyobb bandák és kiskirályok vetélkednek a hatalomért, miközben Prágában az állami szervek, vidéken a polgárok próbálják megszervezni az életet; alkalmazkodni az új világrendhez.

Neff sötét prózájának egyik főhőse a fizikus, biciklista Honza Kryl, illetve barátnője, Markéta; a másik pedig egy társadalom alsó rétegeiben élő család, annak is egészen pontosan két tagja: a börtönviselt proliból kiskirállyá, majd nagykirállyá váló Jindřich Hřivnáč és Down-kórós lánya, Katka. Katka az elektromos halál napján elmenekül bántalmazó, részeges apjától, Honza pedig a pár nap után vidékre menekülő Markéta után indul, majd Katkával együtt átvágva a széteső cseh vidéken hosszú időre megállapodik egy városban, melynek vezetője lesz.

A regény története tíz évet ölel fel, ami alatt teljesen átalakul Csehország képe: a volt kommunista ideológusok segítségével új vallás emelkedik fel, ami megbélyegzi a technika használatát – módszeresen végzik ki a korábban technikával, tudománnyal foglalkozó embereket. Kérdés, hogy van-e remény a tudás őrzői számára ebben az új kegyetlen világban, ahol csak az erősek maradhatnak meg.

Egy rendkívül pesszimista könyv

Kezdjük azzal, hogy tisztázzuk: nem egyszerű áramkimaradásról van szó. Maga az elektromosság szűnik meg működni, ami egy egészen másik szint. Nemrégen az egyik budapesti nagy vihar után nem volt áram a lakásban pár napig, és már ez is érdekes problémákat okozott. Egy idő után nincs melegvíz; internet, telefontöltés ugye kizárva; nem lehet mosni és főzni sem. Már két nap bőven elég a mai kor embere számára ebből, ha civilizáltan szeretne élni.

Az áram eltűnésének napján ezrek halnak meg különböző balesetekben: a Prága dombjairól lezúgó villamosokon, az összeütköző metrókon, a lezuhanó repülőkön. A rendvédelmi szervek kommunikációs és mobilizációs bénultsága miatt rögtön megindul a fosztogatás. A kormány egy ideig igyekszik kezelni a helyzetet: biciklis futárok hálózatát állítják fel, előszedik a gőzmozdonyokat, illetve a dízeles (tehát működő) katonai járműveket csatasorba állítva megtisztítják a főbb utakat.

Aztán az önszerveződő hatalmasságok, az egy-egy terület fölött uralmat szerző erős emberek, vagy például a kézi- és lovaskocsi-hálózatot felállító vállalkozók gyakorlatilag átveszik az uralmat Prágában is, vidéken is. A káoszt csak erős kézzel lehet megállítani. Ha mindez nem lenne elég, még az egykori kommunisták is beszállnak az egyik oligarcha hatalmának építésébe. Ők pedig, ugyebár értenek a diktatúra kiépítéséhez.

A karcos szöveg elég kemény jelenetek sorát tárja elénk az első nap katasztrófájától kezdve a bántalmazott, Down-kóros kislány világán át a technikaellenesség nevében létrejövő munkatáborok pokláig. Nincs egy perc nyugtunk sem. A vége felé mintha felcsillanna valami reménysugár a középkorba visszalépő emberiség sötét egén, de Neff pár oldal alatt letöri ezt is. Nincs remény, ha tort ül az államilag támogatott butaság.

A történetvezetés az elején elég izgalmas, az időbeli ugrásokat is jól vezeti át Neff, éppen jó a világleírás és a történet előrehaladásának egyensúlya. A regény vége felé kicsit elveszti a fonalat az olvasó: nehéz lekövetni, hogy mi történik pontosan a szereplőkkel, mintha kissé össze lenne csapva az utolsó ötven oldal, mint egy ötvenes évekbeli folytatásos B-kategóriás sci-fi kaland. Ez a regény értékéből azonban nem vesz el sokat.

Régión belüli történettel könnyű azonosulni

Mint a bevezetőben említettük, a regény azért kifejezetten izgalmas, mert végre nem a csak sorozatokból és filmekből ismert amerikai tájakon, amerikai viszonyok között élhetjük át egy posztapokaliptikus világ valóságát: egy hasonló sorsú, hasonló társadalmi és történelmi adottságokkal rendelkező terület tárul fel előttünk. Így a regény sok történése sokkal jobban ül: a maffiával összefonódott kommunisták visszatérése tipikusan ilyen példa, de a társadalom általános reakciói is stimmelnek.

Neff az 1998-ban forgalomban lévő cseh politikusokat gond nélkül szerepelteti: találkozunk Václav Klaus-szal, és Václav Havellel, több miniszterrel, vagy éppen az 1968-ban szovjeteket behívó, majd Csehszlovákiát háttérből irányító kommunista Vasiľ Biľakkal. Ahogy elmondta: a regény első verziójának megírásakor még bízott a politikusokban, a 2003-as átdolgozáskor viszont már egyáltalán nem. Ez utóbbi verzió jelent meg magyarul

Ezek a nevek persze a magyar olvasónak nem mondanak sokat, de máris megváltozik a helyzet, ha egyszerűen odaképzeljük az ezeknek a figuráknak megfeleltethető magyar politikusokat a korszakból. 1998 áprilisában még a választás előtt vagyunk, tehát Magyarországon az elnök Göncz Árpád, a miniszterelnök pedig Horn Gyula, aki mondjuk nem egy kiköpött Václav Klaus pedigréjét tekintve. A Horn-kormány tagjai Kuncze Gábor, Kovács László és Medgyessy Péter, de ott van Magyar Bálint és Baja Ferenc is. érdekes elgondolni, hogy ez a kormány hogyan kezelte volna válságot, miközben tudjuk, hogy a valóságban egyébként egy hónap múlva lenyomta őket a Fidesz-FKgP koalíció. 

A könyvben szereplő kisebb-nagyobb maffiózókhoz hasonló figurákat is láttunk már Magyarországon. Nem is beszélve a különböző áltudományok felkent prófétáiról, akik az Elektromos Halál Okait Vizsgáló Bizottság tagjai lesznek. Nem tudtam nem odaképzelni az UFO- és örökmozgó-hívő Széles Gábort, a szintén UFO-hívő Pataky Attilát, vagy az áltudományok mesterét, Egely Györgyöt a soraikba. Szaniszló Ferencről nem is beszélve.

Ami igazán izgalmas, az a kommunisták szerepe: létrejön egyfajta vasháromszög az egyik tartományúr mögött. Az egyik tagja ennek az egykori vonalas kommunistákat képviselő Vasiľ Biľak, akinek a helyére én végig egészen konkrétan Biszku Bélát képzeltem oda. Ugyanúgy vállalhatatlan az egykori tevékenységük és ugyanúgy nem ítélték el őket ezét, ráadásul Biľak csak tavaly halt meg, Biszku pedig még él. Mindketten ugyanazzal a szaktudással járulhatnának hozzá az elektromos halál utáni szörnyű világhoz.

Még több sci-fit a szomszédoktól!

A kötet legfőbb tanulsága szerintem az, hogy a miközben kivül-belül ismerjük már a sci-fi mainstream angolszász szerzőit és áramlatait, addig az ég világon semmit sem tudunk a környező országok zsánerirodalmáról. Pedig ahogy Neff a Mandinernek is elmondta, Csehországban például nagyon fut a sci-fi. Egy-egy ilyen regénnyel pedig sokkal könnyebb azonosulnunk, sokkal többször bólinthatunk egy-egy ismerős jelenség láttán, mint az egyébként remek amerikai és brit könyveket olvasva.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
vizesnyolcas
2015. november 04. 22:45
Sajnos könnyen fordulhat a világ káoszba természeti katasztrófák nélkül is, csupán eszement politikai döntések következtében. Gondoljunk csak arra, hogy az elektromossághoz hasonlóan mekkora szerepe van mindenféle rendszer működésében annak a pénznek, amely mögött ma már semmilyen fedezet nincs a végtelenül törékeny bizalomon kívül. Nem nehéz elképzelni olyan pánikkeltő gazdasági politikai folyamatokat, amelyek ragályosan terjedő bizalomvesztéshez, és azzal olyan totális gazdasági összeomláshoz vezetnek, amely akár a civilizációt is maga alá temetheti.
1234
2015. november 04. 20:03
A legcsodálatosabb neoliberós szabad piac majd mindent elrendez, esetleg lehet csúszva mászva könyörögni a soros bácsinak, szíjájénak stb. globálfasiszta olgarcháknak, hogy adják ki húmánitáriús okokból.
eresgé
2015. november 04. 19:12
neofeudalizmus
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik