A sikeres magyar cowboy

Egyébként a ki a magyar kérdésre a válasz roppant egyszerű. Az, aki annak vallja magát. Nem vehetjük el senkitől, és nem osztogathatjuk. A Liu testvérek győzelmeikor sokan kétségbe vonták, nem kínaiak-e valójában. Megvédtük és szerettük őket, mondván, a mi fiaink. Aztán kiderült, hogy mégsem. Van ilyen.

„Ellentétben a magyart mint fosztóképzőt használó, valós számánál és befolyásánál sokkal nagyobb médiafelületet birtokló társaságnál, mi inkább azt a (belátom, elfogult) nézőpontot képviseljük, amit Petőfi így fogalmazott meg: »Mindjárt vitéz, mihelyt magyar!«, s hogy megadjuk a kegyelemdöfést a behódoló, kisszerű, földhöz ragadt lelkűeknek, tökéletesen egyet értünk a folytatással is: »Ő s az Isten egyet akar.«

Megérkezünk persze a sokszor ki sem mondott, de a hallgatásban, összekacsintásban ott bujkáló kérdéshez: vajon az általuk folyamatosan szidott, bírált, olykor méltóságában is sértett Orbán Viktor sikeres-e. Az az elérhetetlen eredményesség, amit a kormányfő megtestesít – noha szemben áll mindazzal, amit a baloldali politikusok, értelmiségiek, holdudvariak képviselnek –, erősen zavarja őket. Pedig szinte karnyújtásnyira van mindannyiunktól a siker receptje, Orbán meg is osztotta velünk, amikor elmondta, mi volt 2023-ban számára a legnagyobb élmény: a hatodik unokája megszületése. El is hiszem, hogy így érzi. És míg miniszterelnök viszonylag kevés emberből lehet, apa-nagyapa (anya-nagyanya) szinte bárkiből. Nincs is limitálva, mint a miniszterelnökség. Akinek persze ilyen irányú ambíciói voltak, az tele lesz frusztrációkkal, mert van egy kivételes képességű politikusunk (általában ritkaság az ilyesmi, bár nekünk azért 80-100 évenként megadatik), aki mellett nyilvánvalóan nem rúghatnak labdába a Hajdu Steve által kedvelt sikertelen magyarok (sőt sikeres nem-magyarok sem). Egy románnak 20-25-ször nagyobb esélye van rá, hogy miniszterelnök legyen, mert ott könnyebb sorra kerülni a sok kormányválságban.

Messi és Ronaldo kortársaként sok futballista örökre lemaradt az aranylabdáról. A kort, a környezetet nem tudjuk megválasztani. Ha Hajdu Steve egy kevésbé sikeres nemzetbe születik, talán vihette volna valamire. Így azonban marad neki a sok hülyeség beszélése, amivel eléri, hogy mégis foglalkozzanak vele. Még én is…”

***

***

Nyitókép: Képernyőfotó