Orbán kirabolta az országot
Mit gondolnak, hány évet érdemelnének és hányat fognak kapni mindazok, akik ebben rész vettek, akik ebben segítettek?
Gyurcsány Ferenc ügyvédje egy olyan cikket kifogásolt, amelyben egy sajtótájékoztatón elhangzott kijelentéseket szöveghűen közölt a Magyar Idők.
A lap jogelődjének, a Magyar Időknek adott igazat a Fővárosi Ítélőtábla Czeglédy Csaba ellenében – írta meg a Magyar Nemzet. A kijelentések a 2018-as országgyűlési választásokat megelőző kampány során hangzottak el, a választási kampányt pedig az AB következetes gyakorlata is olyan szituációnak tekinti, amelyben a lehető legerősebben jönnek számításba a közügyek minél szabadabb vitája melletti érvek.
A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta a korábbi elsőfokú ítéletet, és másodfokon, jogerősen a Magyar Idők – a Magyar Nemzet jogelődjének – javára ítélt Czeglédy Csabával szemben. A Demokratikus Koalíció udvari jogásza, a hatmilliárdos költségvetési csalás gyanújával letartóztatott Czeglédy Csaba a Magyar Idők internetes oldalán megjelent Czeglédy Csaba választásokat is pénzelhetett című cikkben több állítást is kifogásolt keresetében – közölte a Magyar Nemzet.
A Magyar Idők cikkének címén kívül az írásban további, jó hírnévhez fűződő személyiségi jogának sérelmét kifogásolta az alábbi állítások kapcsán:
„Tanúk igazolhatják, hogy az MSZP és a DK által támogatott szombathelyi képviselő, e két párt titkos pénztárnoka, a hatmilliárdos költségvetési csalás gyanújával letartóztatott Czeglédy Csaba finanszírozta a veszprémi és a tapolcai időközi választást.” (II. számú közlés)
„Budai úgy tudja, a 2015-ös veszprémi időközi választáson Gőgös Zoltán és Czeglédy megállapodtak, hogy Czeglédy finanszírozza a választási kampányt.” (III. számú közlés)
„Ezt követően Kész Zoltán független jelölt mögé beállt az MSZP és a DK, a Czeglédyhez köthető Human Operator Zrt. által működtetett diákszövetkezetekbe felvett fiatalok pedig több százan vettek részt a kampányban naponta, feketén kifizetett ezerforintos órabérét.” (IV. számú közlés)
„A Czeglédynek dolgozó diákok (akiknek a pénzét ellopta az adócsalásért már egyszer elítélt ügyvéd).” (VI. számú közlés)
„A Human Operator Zrt. által működtetett fiatalok pedig több százan vettek részt a kampányban naponta, feketén kifizetett ezerforintos órabérért.” (VII. számú közlés)
A Magyar Nemzet megírta: Czeglédy azt kérte a bíróságtól, hogy az állapítsa meg: a Magyar Idők megsértette jó hírnévhez való személyiségi jogát ezen állítások közreadásával, másrészt hétszázezer forintos sérelemdíjat kért. A másodfokú bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla a perbeli jogvitát az Alaptörvényben is oltalmazott jó hírnév tiszteletben tartásához való jog és a sajtószabadság alapjogi összeütközéseként azonosította.
Közérdekű információ
A Magyar Nemzet állítása szerint az ítélőtábla az Alkotmánybíróság (AB) egyik korábbi határozatában (34/2017. (XII. 11)) hangsúlyozta, hogy a „híresztelés” polgári jogi fogalmának (Ptk. 2:45.§ (2)) szokásos értelmezése nem veszi kellőképpen figyelembe a sajtó tevékenységének sajátos alkotmányos értékét, így nincs összhangban azokkal az alkotmányossági követelményekkel, amelyek a sajtószabadság jogából fakadnak. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlatára is hivatkozva az AB kiemelte, hogy a sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk, köztük a közéleti szereplők megnyilatkozásainak, álláspontjainak terjesztése. A demokratikus vita többi résztvevőjének pedig joga van ehhez a tájékoztatáshoz.
Az AB hangsúlyozta, hogy a közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról tudósító újságírók nem saját állításaikat vagy véleményüket tárják a nyilvánosság elé, nem saját gondolataikkal igyekeznek befolyásolni a szélesebb közvéleményt. Ezért a közéleti szereplők kijelentéseit közvetítő sajtónak a valótlan tényállításokért fennálló felelőssége más mérce szerint ítélendő meg ahhoz képest, amikor a szerkesztők és újságírók pusztán saját elképzeléseik és előzetes döntéseik mentén határozzák meg a médiatartalmat. A mások állításait közlő sajtó felelősségének korlátozottsága kiváltképp fennáll akkor, amikor a média a közéleti vita frontvonalában tevékenykedő politikusok kijelentéseit terjeszti.
Közéleti szereplők
Mindezért az AB a közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítást is olyan kivételnek tekinti, amikor a sajtó mentesül a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó szokásos kötelezettsége alól. Ez a mentesség sem tekinthető azonban feltétlennek, mert a sajtó felelősségére vonatkozó teszt lényegi eleme, hogy az újságíró a más személyek által megfogalmazottakat hűen, a közlések beazonosítható forrását egyértelműen megjelölve, saját értékelés nélkül közvetíti-e a közvélemény felé. Az pedig a perben nem volt vitatott, hogy az alperesi jogelőd sérelmezett cikke Budai Gyula közszereplő politikus, képviselőjelölt sajtó számára megfogalmazott nyilatkozatát saját értékelés nélkül, szöveghűen, a közlések beazonosítható forrását egyértelműen megjelölve közvetítette a nyilvánosság felé.
Az ítélet szerint a Magyar Nemzet az elsőfokú ítélet fellebbezésében arra helyesen hivatkozott, hogy Budai Gyula idézett nyilatkozatai a 2018. áprilisi országgyűlési választásokat megelőző kampány során hangzottak el. A választási kampányt pedig az AB következetes gyakorlata is olyan szituációnak tekinti, amelyben a lehető legerősebben jönnek számításba a közügyek minél szabadabb vitája melletti érvek.
Szöveghű volt a közlés
A másodfokú bíróság arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az AB határozatában írt alkotmányos követelmény figyelembevételével a Magyar Idők a közéleti szereplő kijelentéseit közvetítő sajtószervként mentesült a perbeli cikkben közzétettek valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó szokásos kötelezettsége alól, mert a sérelmezett írásműben Budai Gyula közszereplő politikus, képviselőjelölt sajtó számára megfogalmazott nyilatkozatait saját értékelés nélkül, szöveghűen, a közlések beazonosítható forrását egyértelműen megjelölve tette közzé. Emiatt pedig nem teljesíthető Czeglédynek a Magyar Időkkel szemben előterjesztett keresete.
A jogásznak állnia kell saját másodfokú perköltségét, valamint köteles megtéríteni a Magyar Idők általános forgalmi adóval növelt összegben megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségét, valamint viseli a mindkét fellebbezésre figyelemmel le nem rótt fellebbezési illeték összegét – írta meg a Magyar Nemzet.
(Magyar Nemzet)